Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

következtében Szalay, Henszlmann, Arányi, Toldy urak egy egy - Hampel József szintén egy, előadó 5 forintot csatolt melyek Ballagi Mór lapja utján elküldetnek".; 1872. február 6. elnök Kubinyi Ágoston (27) „Az őrboldogfalvi ref. papnak átküldött 10 fról bemutatván előadó Ballagi Mór nyugtáját, Pulszky Ferencz 1 ft. járult a segélyzéshez". 33 KÖH Könyvtár. MMIB-iratok 1872. 173. 34 Több mint valószínű, hogy itt hitelt adhatunk Steindl meghatározásának, mert egy Mária ábrázolás nehezen téveszthető össze bármi mással. Viszont a többi jelenetek felsorolásakor két téves ikonográfiái meghatározással találkozunk. Az Utolsó vacsora és a Kiűzetés a paradicsomból jelenetek a mai azonosítás szerint nem szerepelnek a freskók között. Ez a tévesztés azért is furcsa, mert a Szent Kereszt legendát - ,ami rendkívül ritka mind a nyugati, mind pedig a bizánci művészetben - helyesen határozta meg. Nagy valószínűséggel az utána következő jelenetet, Mária bemutatását a templomban vélte az Utolsó vacsorának. Itt az egyházi méltóságok hosszú, terített asztal mellett ülve, kezüket áldásra emelik. A kis Mária és családja csak a képkeret bal negyedét tölti ki, és így, főleg a jobbról balra haladó feltárás esetén, viszonylag könnyen összetéveszthette az ábrázolásokat. Bár kevésbé valószínű, de a két egymás mellett álló mártír is utalhatott valamennyire Ádám és Éva párosára. A legtöbb gondot a diadalív oldalán álló személy azonosítása okozta. Ennek kivitelezése, feje és ruházata a reneszánsz kor munkáira emlékeztette Steindlt. Ezen a helyen az ábrázolások szinte teljesen tönkrementek, csak a jobb oldalon látható még az eredeti apostolfrízhez tartozó alak töredékes ábrája, amit elfogadhatunk a Steindl által leírt figurának. Már ő is felfigyelt a szentély és a hajó ábrázolásai közötti minőségbeli különbségre, és nagyon helyesen megállapította, hogy az apszis kifestésé durvább jelegű. A falfestmények román és bizánci közötti átmenetként meghatározott stílusa is helyesnek mondható, akárcsak az a megállapítás, hogy a szentély boltozata és a templom ablakai gótikusak, ami elüt az egyébként román stílusú összhatástól. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy ez a kis jelentés már felvetette az őraljaboldogfalvi templom további kutatásának főbb problémáit: a különböző stílusjegyek keveredését. 35 KÖH Könyvtár, MOB-iratok iktatókönyve 27/1873, II. 25. 36 Forster i. m. 270-271. 37 Forster i. m. 270-271. „2. Ev. ref. román ízlésű templom alaprajzvázlata. Toronyemelet vízszintes metszete. A toronyablak belülről. A toronyablak oszlopkar és fejezeteik. Méretek részben bejegyezve. Név nélk. 1873. 96. Szines irónvázalt. Nagys. 21X28". K. 6987-es szám alatt található az KÖH Tervtárában. Rajta van a régi 96-os iktatószám, valamint az 1873-as dátum. 20x27,5 cm. A rajz bal felén a templom és a torony harmadik szintjének alaprajza látható. Ez utóbbi hármasablakát és az azt osztó kis oszlopok fejezetének részletrajzát is tartalmazza.„3. Ugyanaz. Nyugoti homlokzat. Név nélkül stb. mint előbbi. Vízfestményvázlat. Nagys. 21X51." KÖH Tervtár ltsz. K. 6985. „4. Gerinczhordók. Hátsó lapján bordadiszítmény vázlata. Aláírás és szám nélkül. Irónvázlatok." KÖH Tervtár ltsz. K. 6989 (9X15. 5). A papír előlapján, számomra megfejthetetlen értelmű, kis összeadásjelekből és nullákból álló hálózat van, ami a tetőszerkezet gerendázatának és azok elemeinek elhelyezését jelölte. Hátlapján német nyelvű szöveg található a gercndázat kivitelezésének módjáról, a bordadíszítmények rajzaival. „5. A templom távlati képe.Irónrajz. Nagys. 21X 14." KÖH Tervtár ltsz. K. 6994. Régi iktatószáma nincs, de már 1902-ben az intézetben volt. Előlapján felirat:„Hunyad megye /Haas?püspök ajándéka". Hátán egy vers olvasható: „Mulandóság... Holdvilág csak/Füst és balzsam melly/Gyertyafény egész világnak/Egy fuvalat a halál" és egy felirat: „Kendeffy család egyik ős birtokán". 38 A K. 6992-es vázlat elő- és hátlapján, a harangtorony felső szintjének metszete és oszlopai láthatók. Ez előtanulmánya volt a K. 6997-es szám alatt bejegyzett színes vázlatnak. A K. 699l-es rajzlap első oldala a harangtorony ablakának tanulmánya. A hátoldalon a felső hármas-ikerablak rajza található, mindkét oldalon magyar nyelvű részletező szöveggel. A következő lap a K. 6988-as számú (9,3xl5,5cm) a szentélyborda keresztmetszetének, a három konzolnak, valamint a nyugati kapu jobb oldalának vázlata. Ugyanezen az oldalon található pár olyan egyszerű román szó hallás utáni lejegyzése, mint „jó estét" és „tanár úr". A hátlapon ugyancsak a nyugati kapu bélletének tanulmányrajzaival találkozunk. Az utolsó ilyen típusú vázlat K. 6990-es számmal szerepel a KÖH Tervtárában. Ez a templombelső északi oldalát mutató keresztmetszet-vázlat. A hátlap ugyanezt az oldalt ábrázolja kívülről, a torony nyugati oldalával együtt. Itt található egy rendkívül bájos rajz, ami egy kitárt karú pásztorfiút ábrázol. Egy másik, nagyobb méretű vázlaton (23x30cm) nem szerepel Gerecze-féle megjegyzés, miszerint nem volt nyilvántartásba