Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

a festésréteg vakolattal együtt levált. Szándékos rombolás célpontjai voltak a szentek arcai, főleg a szemeket verték le. A freskók szinte teljes felületén kalcium-sók fehér kicsapódásai láthatók. Ezt a felhasznált építőanyagok nedvességgel való érintkezése idézhette elő, valamint a fedő vakolatréteg rossz oltása. Ez egyes helyeken a festékek megégéséhez is vezetett. A még a fedő vakolatréteg alatt levő részek állapota sem jobb. Itt más probléma jelentkezik: mind a fedővakolat, mind a festésréteg erősen repedezett és felfújódott, egyes helyeken a falazatig levált. Néhol a vakolat „zsebszerű". Ebben törmelékanyagok halmozódtak fel, amelyek a freskó teljes pusztulásához vezethetnek. Ez a jelenség főleg az uradalmi karzathoz vezető feljáró közelében hangsúlyos, de a nyugati fal más részein is észlehető. A templom falfestményeinek feltárása és első dokumentálása A falfestmények feltárásának pontos időpontját nem ismerjük, de az mindenképpen 1869 előttre datálható. Az Archaeológiai Bizottság ekkor, a Rómer Flóris által már részben feltárt falfestmények további kutatására, Őrajaboldogfalvára küldte Storno Ferencet. A felfedezés történetét Rómer csak 1874-ben publikálta: Régi falképek Magyarországon című művében.

19 Eszerint a vakolatot a templom szentélyében kezdte el lefejteni. Az itt feltárt „egészen byzanti modorban rajzolt" apostolképeket, Hampel Józseffel együtt mérte fel és rajzolta le. Storno Ferenc ezt követő erdélyi útjáról számos dokumentumot őriznek a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Az Archaeológiai Bizottság 1869 januárjában bízta meg Stornót a középkori falfestmények tanulmányozásával. A május elsejei ülésen már bemutatták a falfestmények másolatait.

20 Storno az Archaeológiai Értesítőben

21 számolt be utazásáról. Előbb Vajdahunyadra ment, majd onnan - Hátszeget érintve - április 29-én érkezett Öraljaboldogfalvára, ahol a templomot „vette föl". Leírja, hogy szép freskókra akadt, de a „festmények további bonczolásában s vizsgálatában", a helyi református lelkész akadályozta. A lábjegyzetben olvashatjuk Rómer Flóris felháborodott véleményét, miszerint el sem tudja képzelni, hogy az Archaeológiai Bizottság ajánlatával ellátott művészt miért gátolta az eredetileg őt szívesen fogadó, a képek felfedésébe beleegyező plébános. Szerinte a nyugati falon talált, éppen akkor feltárásra váró képek sokkal érdekesebbek a szentélyben lévőknél. Storno útinaplóit valamint az ezek alapján készített tollrajzokat a Soproni Múzeum Storno-gyűjteménye őrzi.

22 Ezek az őraljaboldogfalvi templom első ábrázolásai. A 49-es számú napló (S. 84.133.1, Nr. 49), 37-49-es oldalai a templomban végzett felméréseket tartalmazza. A ceruzával készült rajzok mérete 12 x 23 cm. A 37-es oldal a torony felső részének vázlata (a hármasablak és a „cikcakk" fríz részlete, mellette aláírás: Őrboldogfalva 30/4. 869). A következő vázlat a nyugati kapu fölötti relief mása.

23 A 39-es rajz a nyugati kapu tanulmánya, ezt követi a Szent Kereszt-legenda jelenet bal részének ábrázolása (1. ábra).

14 A 41-es több freskórészietet ábrázol. Bal oldalán Szent Ilona koro-