Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

nájának és a háta mögött álló udvarhölgy ruhának díszét, középen a Mária bemutatása jelenet egyik főpapját látjuk, míg a lap szabadon maradó részén a templom alján körbefutó festett drapéria részlete jelentkezik.

25 A 42-es a szentély jobb oldalán található három apostol másolata.

26 A 44-es lap a templom nyugat felől készített távlati képe.

27 A 46. oldal a szentélyt részletezi: bal oldalt a három konzol látható, míg jobbra a központi ablak bélletének festett növényi dísze mutatkozik.

28 A következő lap a templom belsejének építészeti kiképzésével foglalkozik: a szentély valamint a nyugati karzat vázlatos rajza. A két befejező oldal a templom alaprajzát és keresztmetszetét mutatja, amelyen a lábban megadott méreteket is feltüntették. Ezeket felhasználva Storno később két tollrajzot készített. Az első (S. 84. 14/1, 50,5 x 31,7cm) a vázlatfüzet 39. 43., valamint a 44. oldalain található részletek alapján a templom nyugati kapuját, távlati képét, a torony harmadik szintjének részletét és a szentély konzoljait mutatja. A második (S. 84. 14/2, 47,3 x 34,2cm) a 47-es lapot követve a szentélyt és a nyugati karzatot ábrázolja, középen a templom keresztmetszetével (48), alján pedig az alaprajzzal (49).

29 1870-ben természeti csapás érte a templomot. Július 22-én egy nagy vihar után a templom fedőszerkezete megsérült, „déli oldalán csak nem egész hosszában kettéhasadt és szétszóratott", így a templombelső „majdnem egészen északi oldaláról eltűnt a mészburok". Fábri József lelkész fent idézett levelében, az Archaeológiai Bizottságtól kért sürgős segítséget a tető javítására, mert az eső lemosással fenyegette a természet által feltárt freskókat.

30 A lelkész kérésére pozitív döntés született. Rómer Flóris, a festmények felfedezője személyesen kérte a műemlékvédelmi szervek ősét, hogy támogassa a javításokat.

31 A templom felújításának ügye nem haladt megfelelő módon. A két évvel későbbi, 1872 telén tartott gyűléseken

32 a bizottsági tagokat adományozásra szólítták fel „az őrboldogasszonyfalvi reform, lelkésznek szerencsétlensége említettvén..." 1872 őszén végül Steindl Imrét, a szomszédos vajdahunyadi vár építésvezetőjét küldték Öraljaboldogfalvára, hogy mérje fel a templom állapotát. Útját a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának első iktatókönyve dokumentálja.

33 A meglehetősen részletes leírás fennmaradt a KÖH Könyvtárának irattárában. Az általam feltárt dokumentumot szinte teljes egészében közöm. Steindl beszámolóját szászvárosi látogatásával kezdte és az őraljaboldogfalvi templom régészeti és művészeti bemutatásával folytatta. Szeptember 16-án Vajdahunyadról utazott templomunkhoz, amelyet így írt le: „alaprajzát ezen egyhajós templomnak egy egyenszög képezi, hozzá épített négyzet alakú szentéllyel, és a homlokzatból négyormú szintén négyzetalakú alaprajzú toronnyal - a templom minden bizonnyal a román korszakban épült, és eredetileg már famennyezettel volt ellátva. - A góth styl fejlődése kezdetében a szentély keresztboltozattal látattott el, a bejárat felett lévő alsó torony ablak egészen góth értelemben be lett illesztve, és a hajó és szentély ablakai góth Masswerkkel lettek felruházva. - Belseje a templomnak kezdetleg egészen festve volt, - de az alulírott épen nem merné állítani, hogy a jelenleg részben felfedett falfestmények az eredetiek volnának, minthogy az azokat fedő mészkéreg állítólagos régi kora ellenében nagyon csekély vastagsággal bir, és azon vakolat réteg alatt melynek felületén az említett festmé-