Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

KIÁLLÍTÁS - Simon Anna: Esztergom új kőtári kiállítása

feldolgozását Várnai Dezső kezdte meg. A művészettörténeti értékelések sorát Gerevich Tibor 1938-ban megjelent román kori összefoglalása nyitotta meg. A több ezres nagyságrendűvé nőtt anyag leltározása, felmérése - ahogy a feltárások is - a háború miatt megakadtak. Várnai az 1930-as évek ásatásainak utódokumentációjaként 1971-ig készített jegyzéket és kőfelméréseket. A faragványok leletkörülményeiről a MOB gyűjteményeibe bekerült Várnai- Lux-Möller-Dercsényi-hagyaték (KÖH Irattár, Tervtár) valamint a Fotótár gazdag anyaga szolgálhat adalékokkal. Lepold Antal 1924-ben emigrált, 1946-tól haláláig a bécsi Pasmaneum rektora volt, tudomásunk szerint az ő hagyatékát ma is ott őrzik. A Magyar Építészeti Múzeum és a Balassa Bálint Múzeum is rendelkezik dokumentumokkal. A várhegyi gyűjteménybe már az 1930-as évek előtt is bekeveredtek elsődlegesen nem innen származó faragványok. A 17. században építőanyagként használtak fel esztergomi építkezéseken környékbeli kolostor-romok bontásából származó faragványokat is (például: Pilisszentkereszt, ciszterci apátság), így másodlagos helyzetben feltárva, ezeket joggal vélhették várhegyi eredetűnek. A műgyűjtés útján bekerült darabok esetében a proveniencia néha fennmaradt (például: Szenté), máskor elhomályosult (például: a Schnütgen-gyüjtemény darabjai). A dömösi prépostsági templom köveinél hol így, hol úgy. Egy publikált adat szerint az 1930-as években ismét pilisszentkereszti (tévesen a pilisszentléleki pálos kolostornak vélt) anyagot fogadott be a múzeum. De fogyatkozott is az állomány: az időközben azonosítottak - legalább részben - visszaépületek származási helyük rekonstrukcióiba (például: a dömösi altemplom kövei az 1980-as években), vagy az elszakadás első lépéseként körülöttük ma is csaták folynak, legalább a kutat6. Esztergom, Vármúzeum. A kiállítás összképe északnyugat felé: a román kori és a korai gótikus anyag. Fotó: Simon Anna, 2003.