Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

KIÁLLÍTÁS - Simon Anna: Esztergom új kőtári kiállítása

5. Esztergom, Vármúzeum. A dömösi prépostságból származó párkány. Esztergom 1937, a Lux-féle kőtárban. E kiállítás nyitó darabja (1. számú). Fotó: Lux-hagyaték, KÖH Fotótár, ltsz. 8530. nek kitermelése a Kaszárnyában is megtörtént, de a helyreállítás csak a palotakápolnára, a lakótorony egy szintjére, a trónteremre és az - ásatásokat megelőzően is ismert - ún. Szent István-teremre, valamint a rondella és az erődítés keleti részleteire korlátozódott. Legfőképpen a kápolna esetében nagy mennyiségben építettek vissza behullva talált faragott tagozatokat és festett kvádereket. A lakótorony boltozatát és emeleti szintjét nem építették vissza: beomlott, festett boltozati bordáit összeállították és a helyszínen mutatták be. (1. ábra) E terekről és a Porta Speciosa-ról (ismert darabjai és Máthes rajza alapján) Lux Géza rekonstrukciós rajzot, Deéd-Dex Ferenc festőrestaurátor 1:3 arányú makettet készített. A mintatermi darabokból és az új leletekből 1938-ra kiállítást rendeztek be a helyreállított palota-szakaszban, részben szabadon. Ugyanakkor kőraktárak is létesültek: az északi szárnyba (ún. kis román palota) a római, a belső udvarról dél felé tágas ívvel nyíló (későbbi múzeumi előtér) térségébe a román, (2. ábra) a III. Béla-kori palotához észak felé csatlakozó 14-15. századi bővítmények (ún. kazamata) még helyre nem állított helyiségeibe a gótikus, a Kaszárnya elé a dunai oldalon a reneszánsz faragványokat, a Rondellánál, a kapuszorosban és szabadon további köveket helyeztek el. A Lux Kálmán által rendezett kiállításról katalógus nem jelent meg, fényképfelvételek és egy Lepold Antal által összeállított kéziratos jegyzék két példánya hozzáférhető (Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, Keresztény Múzeum). A kőanyag szisztematikus