Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

KIÁLLÍTÁS - Simon Anna: Esztergom új kőtári kiállítása

KIÁLLÍTÁS 149 Simon Anna ESZTERGOM ÚJ KŐTÁRI KIÁLLÍTÁSA MNM, Esztergomi Vármúzeum, állandó kiállítás 2002. november 19-én új kőtári kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Vármúzeumában. A Lapidarium a középkori királyi, majd érseki palota nyugati szárnyában, az ún. Kaszárnya-épület alsó szintjének udvari helyiségében kapott helyet. A tájékoztató felirat szerint a kiállítás rendezői a Magyar Nemzeti Múzeum részéről Búzás Gergely, Tolnai Gergely és Horváth Béla voltak, a tudományos feldolgozást és a kőfelméréseket Bozóki Lajos, Halász Ágoston (régész-hallgató, ELTE-BTK), Havasi Krisztina (művészettörténész-hallgató, ELTE-BTK), Klinger László, Lővei Pál, Mordovin Maxim (régész-hallgató, ELTE-BTK) és Szőke Balázs (történész-hallgató, Pécs, Janus Pannonius Tudomány Egyetem, BTK) készítette. A kiállításon összesen negyven tétel szerepel. Közülük jó néhány, több faragványtöredéket magába foglaló rekonstruált építészeti szerkezet. Az így kiállított töredékek száma megközelítőleg 125. A kiállítás kezdetén a várhegy építéstörténetének rövid összefoglalója és a középkori épületeket feltüntető helyszínrajza látható. A tárgyakat a megtekintés ajánlott sorrendjét számozással jelző magyarázó feliratok kísérik. Három esetben, azonosított provenienciájú töredékcsoportok mellett az adott épület alaprajza szerepel: az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház és a Szent István protomártír-templomé a Máthes-féle felmérés nyomán, valamint a pilisszentkereszti ciszterci apátságé. A magyar és angol nyelvű feliratok valamint a látogatók rendelkezésére álló rövid ismertető igényes rendezésre vall. Mindkét szöveg hangsúlyozza, hogy „az esztergomi Vármúzeum kőtárának itt bemutatott faragványai, (...) a románkortól a reneszánszig terjedő időszak legfontosabb emlékei...", továbbá, hogy „A közelmúltban egy fiatal régész, művészettörténész és történész kutatókból álló csoport jött létre, amely elődeinek nyomdokán haladva folytatja az Esztergomi Vármúzeum középkori kőtárának tudományos feldolgozását. Az ő munkájuk első eredményeit mutatja be e kiállítás." Tekintve a múzeum gyűjteményének történetét, nagyságát, összetételét, továbbá e kiállítás előzményeit, helyénvaló volt e megállapításokat megtenni. Az idézet első fele utal a rendezés kronológiai, stílustörténeti szempontjaira: az egyes korszakokat, stílusfokokat képviselő kisebb-nagyobb fagványcsoportok részben az esztergomi Várhegy különböző középkori épületeihez, részben Esztergom-környéki épületekhez tartoztak. A gyűjtemény kialakulásának sajátosságai folytán a faragványok provenienciája a kutatás jelenlegi állása szerint sem határozható meg minden esetben teljes bizonyossággal. Differenciáltabb stílustörténeti, illetve a darabok épület, épületrész