Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel

utalhat. A Csillagerődre, mint lőszerraktárra Suba János: A m. kir. 10. Számú központi lőszerraktárának (Komárom Csillagerőd - Komárom Óvár) kiépítése. Limes, 1994/3. 66-67. 16 Kapronczay Károly: Lengyel katonák magyar földön. Budapest, 1994. 61. 17 Pedig a szovjet hadvezetés, tartva ettől, jelentős nehéztüzérséget csoportosított a térségbe. Bevetésükre azonban nem került sor. 18 A Monostori erődben a Szovjet Déli Hadseregcsoport legnagyobb lőszerraktára települt. 19 A falak itt is téglából épültek, csak teljesen beburkolták azokat. Érdekes kérdés, vajon miért nem ebben a stílusban folytatták tovább az építkezést? Talán időközben rájöttek, hogy ez a megoldás túl drága, s ezért tértek át egy olcsóbb módszerre a többi erődnél? 20 Bár Budapest köré egy lényegesen nagyobb erődrendszert terveztek kiépíteni, ez azonban nem valósult meg, mindössze első eleme, a Citadella építését fejezték be. A mai Szlovákia területén pedig Komáromon kívül egyáltalán nem is áll 19. század második feléből származó erődítmény. A Budapest köré tervezett erődítményrendszerre a legfontosabb forrás Lukáts Károly: Buda és Pest megerősítésének terve 1850ből. Hadtörténelmi Közlemények XXIII-XXIV. (1923) 390-396. A citadellára Radnai Lóránt: A citadella. Budapest, 1963. 21 Ezt az eredeti, fülesbástyás konstrukciót mindössze Giulio Turco, illetve Nicolo Angienili felméréseiből, terveiből ismerjük. Egyébként a vár elhelyezése miatt érték is támadások a tervezőt, Pietro Feraboscot. Daniel Speckle vizsgálata után azt javasolta, hogy az egész, újonnan felépített várat le kellene bontani, s távolabb, szabályos sokszögletű formában újjáépíteni. Domokos i. m. 1997. 69-70. 22 Ebben a korszakban a „várak" már nem csak azt a szerepet töltötték be, mint a 17. századi Magyarországon. Nem csak utakat, vizeket zártak le, rendszerükkel oltalmazva a mögöttük fekvő területet, hanem ennél sokkal kiterjedtebb feladatokat is elláttak. A tüzérség hatótávolságának növekedésével a védműveket is egyre messzebb kellett a védendő város elé helyezni, ezzel viszont megnövekedett az a terület, ahol raktárkészleteket lehetett felhalmozni. így a nagyméretű, egész városokat körülölelő védővonalon belül teljes hadseregek készleteit tárolták, háború kitörése után innen történt a környező csapatok utánpótlása; az erődök lettek a mozgó seregek bázisai. Az ilyen jellegű erődöket nevezték később „raktárváraknak". Voltak olyan erősségek is, melyek egy folyó két oldalára épültek, s biztosították a hadseregek zavartalan partváltását. Ezeket az erősségeket „offenzív hídfőnek" nevezték. Ilyen jellegű erődre talán Przemysl a legismertebb példa, amely a San folyó két oldalára épült, de ilyen jellegű volt Verdun, Strassbourg, Königsberg, Metz stb. is. 23 Ennek szép példáját mutatják a Párizs és Belfort körül a 19. században felépített erődök. Vauban et ses seccesseurs en Franche-Comté trois siècles d'architecture militaire. Konferencia. Besancon, 1981. 24 Ilyen jellegű erődökre például Fortyfikacja rosyjska na ziemiach polskich. Fortyfikacja IV. Szerk. LewickaCempa, Maria. Warszawa-Krakków, 1996. 25 E típus legkiforrottabb példái Ingolstadt, Magdeburg és Ulm erődövei. Neumann, Hartwig: Festungbau - Kunst und Technik. Augsburg, 2000. 200-203., 244.; Rolf, Rudi: Die deutsche Panzerfortifikation. Die Panzerfesten von Metz und ihre Vorgeschichte. Osnabrück, 1991. 16-23. 26 Ingolstadtban is van az erődök között összefüggő, falazott védőfal, azonban az az erőd kissé más stílusban épült. 27 Érdekes, hogy az 1860-as években, Krakkóban már nem terveztek, s nem is építettek az erődök közé sáncokat, viszont az orosz hadmérnökök még a 20. század elején is felhasználták ezt az elképzelést Port Arthur belső védelmi vonalánál, amikor a „Régi Kínai Sáncot" használták fel noyau-nak. 28 Bár néhány löveget az árkok külső oldalán felépített lövegállásokban is elhelyeztek. A terveken minden két erőd közé berajzoltak egy-egy, a vársík pásztázására szolgáló külső lövegállást is, ennek a nyoma azonban jelen pillanatban mindössze a II. és a III. erőd között van meg, s kétséges, hogy a többi helyen valóban megépítették-e ezeket. 29 Feladatuk az volt, hogy ha az ellenség áttörve a sáncokon, a viszonylag védtelen torokoldalon próbálta megtámadni az erődöket, akkor a védőknek legyen honnan oldalazó tűz alatt tartani a támadókat. 30 A Csillagerőd keleti oldalán a legbelső védmű csak egy emelt lőállás volt, nem zártsánc. 31 2003 tavaszán volt az erődben egy kamarakiállítás, melyen bemutatták a bécsi hadilevéltárban fellelhető, eddig még nem közölt terveket. A terveken szereplő hatalmas komplexumnak sajnos csak egy kicsiny része valósult meg. Az a nagyméretű, puszta terület, mely jelenleg az erőd udvarát képezi: ennek a belső laktanyatömbnek a helye, de ez végül is nem épült meg. Az egyetlen, eddig publikált változat megjelent Kecskés i. m. 1984. 278. Bár ugyanebben a szellemben tervezték Verona, Krakkó belső erődövét s a dél-