Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel
JEGYZETEK 1 Bár Győr is két folyó (a Duna és a Rába) összefolyásánál fekszik, mégis más kategóriát képvisel, hiszen ebben az esetben nem a magyar királyok választottak lakatlan helyszínt, hanem felhasználták a számukra ideális helyen fekvő, de már a rómaiak által felépített Arrabona maradványait. S úgy tűnik, hasonló a helyzet Keve várával is, ahol a római kori Castra Constantia volt az ispáni vár alapja. Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen.1998. 27-28, 58-59. 2 Gráféi, Lajos: Komárom erődrendszere. Új Mindenes Gyűjtemény 9. Pozsony, 1990. 32-33., 61. A legújabb kutatások szerint az ó-olasz és az új-olasz rendszerű erődök közötti különbséget nem a fülesbástyák megléte vagy hiánya jelenti, hanem a bástyák méretei, a kötőgátakhoz való nagyságuk aránya, az elővédművek megléte és kiépítésük mértéke alapján lehet a két erődítési stílust egymástól megkülönböztetni. Ezek szerint Magyarországon mindössze egy új-olasz rendszerű vár volt: Győr a 17. században, amikor a külső védőrendszere teljesen kiépült. Domokos György: Adatok a komáromi vár XVI. századi építéstörténetéhez. Limes, 1997/4. 67-69.; Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, 2000. 23-29. 3 A Vág-dunai hídfőerőd neve eleinte Szent Miklós, majd Szent Fülöp-palánk volt. A dunai hídfőerődöt Szent Péter-palánknak nevezték. A palánkok építéséről már 1555-ben voltak tervek, azonban csak 1577ben rendelték el ezek végrehajtását, s csak 1585-ben realizálódtak az elképzelések. 1661-ben lebontották ezeket a korai palánkokat, majd erősebb formában újjáépítették s melléjük három, illetve öt zártsáncból és az azokat összekötő gátakból álló védőrendszert emeltek. Gráféi i. m. 1990. 43-45. 4 Az erődépítészetben állandó jellegű védműveknek nevezik mindazokat az objektumokat, melyeket már békeidőben felépítenek, tekintet nélkül arra, miből is áll a védővonal szerkezete (lehet betonból, kőből, téglából de akár fából is) Ezek ellentéte a tábori védmű, melyeket csak a mozgósítás/felvonulás időszakában építenek ki, olyan anyagokból, melyek éppen a rendelkezésre állnak. így a hídfőerődöket, annak ellenére, hogy csak fa-föld szerkezetű sáncokkal bírtak, mégis állandó erődítésként kell számon tartani. 5 Kecskés László: Komárom, az erődök városa. Budapest, 1984. 152-156. 6 Igen részletes leírást ad Komárom Napóleon-kori erődítéséről Csikány Tamás - Horváth Csaba Szamódy Zsolt: Komárom erődváros. Komárom, 1998. 90-96. és a sáncokról Tolnai Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. Tatabánya, 1999. 396-397. 7 Bár ezen épületeket zömében már 1807-1809 között fel akarták építeni, azonban akkor nem volt idő a tervek maradéktalan végrehajtására. Csikány - Horváth - Szamódy i. m.1998, 90-96. 8 Az I. erőd építése 1844-ben fejeződött be, s a szabadságharc kitörésekor az V. építését már megkezdték, de az még nem volt kész. 9 Tolnai i. m. 1999, 401-404. 10 A Nádor-vonal utolsó két erődjének (VI. és VII. erőd, illetve az V. és VI. állás közötti térközmü) és a Vágvonal négy állásának és egy magasított ütegállásának az építése csak az 1866. évi osztrák-porosz háború után fejeződött be. 11 Ez az elem azonban igen rövid ideig töltötte be funkcióját. 1898 és 1902 között megépítették a BudapestGyőr vasútvonalon a második sínpárt: már ekkor átalakították a védművet. 1909 novemberére pedig elkészült a két Komáromot összekötő vasúti híd, a hozzá vezető sínekkel együtt, s ekkor további részeket bontottak le a záróműből, mely ezzel már védelmi szerepét is elvesztette. 12 Pedig a Komárom-Székesfehérvár vonal 1860-ra készült el, tehát az erődrendszer kiépítésekor már állt, így számolhattak volna vele. De úgy látszik, ezt a vasútvonalat nem tekintették annyira veszélyesnek, mint a Győrbe vezetőt. 13 Az állásban 150 katona és 8 löveg volt elhelyezhető. Csikány - Horváth - Szamódy i. m. 1998. 116. 14 Mindössze a megszüntetett vasúti záró helyett építettek egy új betonállást, de az is csak a vasúti hídra vezető síneket ellenőrizte, a Győr fele vezetőket már nem. A tervei: Projektplan litt. B/7 über die Flankierungsanlager... Komárom, im Juli 1907. Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár G. I. h. 185/1. Az erődrendszer modernizációs terveiről Tolnai i. m. 1999. 408-409. 15 Érdekes, hogy egy 1923. évi jelentés szerint a Csillagerőd épületének födémjei „laposak betonból 2,20 m magas földhányásokkal". Pedig a komáromi erődrendszer egyik elemének sem beton síkfödém a menynyezete, hanem minden esetben boltozat. Ez az adat talán egy 19. század végi, 20. század elejei átépítésre
