Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel

12. Komárom, erődrendszer. A Csillagerőd alaprajza. Rajz: Tolnai Gergely, 2001. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, még igen sokat kell tenni. Még itt, Magyarországon van előnyösebb helyzetben a műemlékvédelem, hiszen nálunk legalább már mind a három főerőd műemléki védelem alatt áll.

36 A Csillagerődöt övező zártsáncok és az azokat összekötő sáncok pedig a műemlékvédelmi törvény értelmében - hasonlóan minden más sánchoz és földvárhoz - védelem alatt állnak.

37 Magyar oldalon a vasútat ellenőrző korai állás, az onnan a Monostori erődig futó sánc és a vasúti hídra vezető síneket fedező betonállás azonban nem védett.

38 Az Ószőnytől keletre emelt elővédművet pedig az 195Q-es években lebontották. Szerencsés helyzetben vagyunk az objektumok hasznosításával is. A Monostori erődöt 2000 óta a Monostori Erőd Hadkultúra Központ kht. működteti, benne kiállításokat és rendezvényeket tart, így az épületek karbantartása és részbeni hasznosítása megoldott. A szovjet csapatok távozása után ottmaradt betonépületeket, síneket az idők folyamán eltávolították, az árkokban volt két betöltést - megfelelő tűzszerészeti biztosítás mellett - eltávolították. 1945 után a lőszerraktárak kiszolgálására egy iparvágányt is bevezettek az erődbe, emiatt a bejárat előtt a sáncot egy szakaszon áttörték. Ezen áttörés részleges helyreállítása és a romok műemléki bemutatása megtörtént. (11. ábra) Az erődben maradandó károsodást szenvedtek az istállók, ahol a vörösmárvány itatóvályúk nagy részét leverték, ebből a traktusból csak keveset lehet majd a jövőben helyreállítani. Az erőd pékségében a kemencék egy részét pedig szétbontották - valószínűleg pusztán szórakozásból -, más részeit pedig a magyar tűzszerészek voltak