Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel

13. Komárom, erődrendszer. A Csillagerőd bejárata. Fotó: Tolnai Gergely, 2001. kénytelenek kibontani; ennek a traktusnak a rekonstrukciója a közeljövőben kezdődik meg. Sajnos az idők folyamán az laktanyaegyüttes osztott ablakai középső szárköveinek egy része, a nyílászárók legnagyobb része és a tiszti kaszárnyák belső berendezése „eltűnt", azonban a szabványosításnak (és a fennmaradt részletterveknek) köszönhetően a megmaradt emlékekből a hiányzó szakaszok is megbízhatóan rekonstruálhatóak. A kht. foglalkozik az erőd környezetének rendbetételével is, fokozatosan lebontják az erőd köré felépített orosz rendszerű házakat, raktárakat, hogy kultúrált környezetben várhassák a látogatókat. Mivel az erődítmény hasznosítása és helyreállítása csak két éve kezdődött el, jelenleg mindössze a bejárat két oldalán álló kazamaták egy kis részében kaptak funkciót a helységek. Az összes többi kazamata, védőmű és kaszárnyaépület jelen pillanatban üresen áll. A két éve lezajlott tereprendezésnek, viszonylagos karbantartásnak köszönhetően azonban jó állapotban vannak, s vezetővel vagy nélkülük látogathatóak. Az erőd eredetileg is tervezett rohamállóságának köszönhetően gyakorlatilag biztosított a szándékos károkozások ellen, a legnagyobb gondot az újra elburjánzó bokrok és fák jelentik, hiszen a rendkívül hosszú földtöltést folyamatosan karbantartani igen nehéz feladat. Hasonló a helyzet az Igmándi erődben is. Az 1990-es évekre felszámolták a kazamatákba telepített üzemet, az erőd udvarán is megszüntették a mozit. Ekkor területén még működött a Klapka György Múzeum néprajzi kiállítása, azonban később ezt is bezárták.