Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szilágyi István: Az epreskerti Kálvária

A Szentsír-kápolnák kérdését egy önálló tanulmányban taglaltam, így részletesen most nem térek ki rá.

3 Magyarországi a 17. század 60-as éveitől sorolhatók. A Szentsír-kápolnák kétségtelenül kápolnák, így a forrásokban szereplő elnevezésük helyes. Funkcionális lényegük alapján két kis térre tagolódnak, amelyeket a hívők csak egyenként, egymás után látogathatják. Bár az eredeti jeruzsálemi kápolnában maga a Szentsír egy fedlappal oltárként is szolgál, ez a másolatoknál - valószínűleg az említett kettősség miatt is - tudtommal sehol sem fordul elő. így misézni, vagy más közösségi ájtatosságot tartani csak a másik „kápolnában" lehet, ami ebben a szóhasználatban már nem egy újabb önálló épületet, hanem mondjuk a kálvária építménynek egy elkülönített terét jelentheti. Én magam a hivatkozott dolgozat írásakor sajnos még nem figyeltem fel a pesti kálvária lehetséges Szentsír-kápolnájára, ami a kézenfekvő szakirodalomból teljesen hiányzik. Véletlenül kezembe került viszont Várnai Sándor cikke a Religio 1906. évi egyik számában, amiben Pest kápolnáit is felsorolja. A sor végén szerepel „... a Krisztus sírjáról nevezett és a Kálvária kápolna a hozzá tartozó temetővel."

4 A Szentsír-kápolnák a kálvária együttesek legelső épületei szoktak lenni. Valószínűleg így volt ez Pesten is. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy Ballá Antal 1790 körüli térképén tűnik fel, s létét külön felirat is értelmezi: „Capella".

5 Helye természetesen másodlagos. Kísért az a gondolat, hogy valamilyen szokáson alapuló rendszerességet találjak ebben. A kálvária (pontosabban az építményhez, illetve a templomhoz) érkezőnek jobb kézre esett ez a kápolna például Kismartonban és Kőszegen is. A fentiek alapján tartom értelmezhetőnek, hogy a „Capella infra Montem Calvariae" kifejezés valóban az 1732 előtti kálvária építményre vonatkozik. Természetesen ez jóval egyszerűbb lehetett, mint máig ismert utóda. Olyannak képzelhető el, mint amilyenek például Vácon a Kosd felé vezető út mentén, Foton, Mogyoródon stb. ma is láthatók. Helyzetéből adódóan esetleg éppen ezek számára szolgált mintául. Az 1747-49 között épült kálvária belső tere elődjénél még inkább használható volt istentiszteletek tartására. Volt oltára és alkalmas lehetett arra, hogy ideiglenesen az alakuló józsefvárosi egyházközösség számára templomul is szolgáljon.

6 Az a tény, hogy falifülkéjében már 1822-ben itt (is) volt Szentsír,

7 egyrészt az ájtatosság igényeinek megváltozását mutatja, másrészt azzal is magyarázható, hogy időközben a Szentsír-kápolna elpusztult, Rupp Jakab szerint 1796-ban elbontották.

8 A stációk történetéhez A legkorábbi stációk helyéről és keletkezési idejéről az eddigi kutatás semmit sem hozott a felszínre, de jogosan feltételezhetjük, hogy azok már a kálvária korai időszakában is léteztek. A pálosok 17. század közepétől adatolható tevékenysége több példával is szolgálhat erre. Elegendő talán Sopronbánfalvára (1667), Pápára (17. század vége, majd az 1740-es évek) gondolnunk. „A kápolnához vezető stációk a Baross utca, akkor Stáció utca ritkán álló házainak a falán voltak."

9 Hasonlóan képzelem őket, mint a győri kálvá-