Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

113 ARi. m. III. 137.; Bánkuti i. m. 1969. 152. 114 I. katonai felmérés XIII. 28. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár 115 II. katonai felmérés 58. XXXII. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár 116 III. katonai felmérés 5362/1. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár 117 OL S 12 Div. No. 30. 118 Kalocsai Érsekség Gazdasági Levéltár 508. T. 111. A térkép másolatát Hegedűs Jánosnak köszönöm. 119 Thaly i. m. 1868. 320. 120 Lemaire i. m. 1973. 182. 121 Hegedűs János megállapítása szerint a fa nem lehet kuruc kori, annál fiatalabb. 122 Kuczy Károly: A Kalocsa környéki földrajzi nevek vizsgálata. Kalocsa, 1980.76. 123 ARi. m. IX. 192. 124 Thaly i. m. 1868. 320.; Thaly i. m. 1892. 377. 125 Schilling i. m. 1933. 10. 126 Markó i. m. 1933. 204. 127 I. katonai felmérés XIII. 28. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár 128 Eszei. m. 1954. 180, 186, 17. jegyzet. 129 Bánkuti i. m. 1969. 108-109. 130 Hrenkó i. m. 1975. 137. 131 Thaly i. m. 1865. 14. 132 Thaly i. m. 1868. 319, 321. 133 Gaál Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez (Rómer Flóris levelei Nóvák Sándorhoz). Dunatáj 3. 57-58. 134 Hőke i. m. 1876. VI. rész. Ezt később Wosinsky Mór is említette (i. m. 1896. 786.). 135 Schilling i. m. 1933. 6, 12. 136 Markai, m. 1933.203. 137 Bendefy i. m. 1975. 463. 138 Hrenkó i. m. 1975. 137. 139 Balanyi i. m. 1979. 155, 165. jegyzet. 140 Wosinsky i. m. 1896. 186,254. 141 Visy i. m. 1988, 1990. Visy Zsolt a kézirat lezárása után értesített arról, hogy a 2004. évi ásatások folyamán a Bottyánvár északi végében a római kori, a kurucok által is használt utat feltárták. Az út tengelyében, a kuruc kori sánc vonalának külső oldalán, egy szabályos, téglalap alaprajzú, közel függőleges oldalú vermet tártak fel, mérete 3,220 x 2,40 m, mélysége a római kori út szintje alatt 2,30 m. A verem Visy Zsolt megállapítása szerint kuruc kori és feltehetően az ide valószínűsíthető kapu előtti csapóhíddal függ össze, bár utóbbinak nem került elő nyoma. Az újabb adatért ezúton mondok köszönetet Visy Zsoltnak. 142 Wosinsky i. m. 1896. 754. 143 Visy i. m. 1988. 98-99, 104. 144 Ráth Károly - Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról 1703tól végig (1711). Pest, 1866. 353. 145 AR i. m. IX. 184.; Ráth - Thaly i. m. 1866. 123. 146 Lemaire i. m. 1973. 182. 147 ARi. m. IV. 503. 148 I. katonai felmérés XIII. 28. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár; Quits 1790. évi térképe: OL S 12 Div. IV. No. 30. Közölték: Schillingi. m. 1933. 166. 5. kép; Markó i. m. 1933. 213. 2. kép; Hrenkó i. m. 1975. 138. 2. kép 149 Bánkuti i.m. 1969. 135. 150 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. 2. Budapest, 1915. 9-85. 151 Ráth - lhalyl m. 1866. 87.; Thaly i. m. 1865. 129. 152 ARi. m. 111.36, 59. 153 AR i. m. IX. 480-481.; Ráth - Thaly i. m. 1866. 178. A nyergesújfalusi sáncvár légifelvételét lásd: Gera László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 425. Nováki Gyula: Nyergesújfalu és Muzsla (...) - Cserke-puszta kuruc kori erődje. Hadtörténelmi Közlemények 118. (2005) 795-810. 154 Bánkuti i. m. 1969. 140-141. 155 ARi. m. II. 288-289.