Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Mád, rabbiház és iskola (Bartos György - Simon Anna)

szobát (1.1.), amely a loggia vége felől külön bejárattal rendelkezett. Ezt az utóbbi két szobát a loggia felőli falban kialakított közös fűtőkamrából fűtötték, a két szoba közötti osztófalban feltárt két kályhafülkében tehát egy-egy kívülről fűtött cserépkályha állt ebben az időszakban. Ennek a fűtő-, és kéményrendszernek a téglaanyaga is megegyezik, továbbá falazásában is egykorúnak látszik az 1.2. szoba boltozatával, valamint a boltozatot hordozó nyugati téglafalával. Az 1.2. szoba tehát eredetileg csak az 1.3.-ból nyíló ajtón át volt megközelíthető, a loggia felé nyíló két kőkeretes ablaka ma is a helyén van. Az 1.6. helyiség konyha mivoltáról egyetlen részlet tanúskodik ma, az a fűtőnyílás, amelyen át innen fűtötték az 1.3. szoba kályháját. A déli fal 1961-62-ben épült, a padlásfeljáró kialakításakor. Az alsó szinti lakás dongaboltozatos 0.3. kamráját vizsgálva megállapítottuk, hogy nyugati falát a korábbi épület támfal-alépítménye alkotja. A 0.2. konyha keleti falát szondázva egy eredeti füstös-konyha részleteit tártuk fel: az emeleti falban már megfigyelt kéménykürtő alsó nyílását, a konyha füstös részét lehatároló füstterelő „szoknya" kormos nyomait az ezt hordozó gerenda fészke fölött, a 0.1. szoba felé szolgáló fűtőnyílást és mindezek többszöri beszűkítését, befalazásait. A konyha mindhárom ajtaját is beszűkítették. A ház tömegében, alapterületében, sőt funkciójában is jelentős bővítést jelentett a harmadik periódus. Véleményünk szerint 1900 körül történt ez az építkezés, amelytől kezdve az iskola és az ahhoz tartozó könyvtár már biztosan az épületben működött. Éppen ezek elhelyezését szolgálhatta a bővítés, amelynek során az észak-déli szárnyat nyugat felé kéttraktusossá alakították, dél felé pedig hosszúságát megduplázták. A bővítés körülhatárolásának és hozzávetőleges datálásának alapja az a megfigyelésünk is, hogy a szárny körítőfalai - a lépcsőfeljárótól délre, majd a déli és nyugati homlokzati fal az északnyugati sarokig - meszes habarcsba rakott törtkőből épültek, de bitumenes karton (korai kátránypapír?) szigetelésre. Az 1.7. (mai padlásfeljáró) és az 1.8/1. és 1.8/2. helyiségek sávjában - a korábbi déli végfal bontása után - egy átjárót alakítottak ki. Ettől délre a középfőfal egy falvastagsággal eltolódott nyugat felé. Belső szondázó falkutatásunk sem a körítőfalak belső oldalán, sem a középfőfal felületén nem tárta fel osztófalak nyomát, így a déli bővítményben egy-egy igen hosszú tantermet feltételezhetünk. A korábbi ház északnyugati sarka nem fogható meg. Ezen a szakaszon, az új traktusban - a helyi öregek emlékezete szerint - az iskola nagy könyvtárterme működött 1944-ig. Archív fotót ismerünk a ház 1950 körüli állapotáról, ezen a maival megegyező tetőidomot látunk. 1961-1962-ben az elhanyagolt, gazdátlan épület szerkezeti felújítását végezték el, valamint hét lakás kialakítása történt meg. Ez gyakorlatilag - az 1.2. helyiség boltozatának kivételével - a teljes felső szinti födémcserét követően a fedélszék teljes újjáépítésével járt, valamint a nyílászárók faszerkezetének - illetve az ajtók esetében a teljes szerkezetnek a korábbi ajtók beszűkítésével járó - cseréjével. A lakások kialakítása miatt a felső szint teljes tér- és közlekedőrendszerét átszabták. Ennek során szinte az összes korábbi vakolatot leverték, valamennyi helyiség új padlóburkolatot kapott. A fedélszékés födémcsere miatt lebontották a kéményeket.