Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Monok, Andrássy-kastély. A falképek konzerválása (Juhász Györgyi - Lángi József)

A külső felújítás még viszonylag jó színvonalon történt, bár műemléki szempontokat aligha vettek figyelembe (legfeljebb a korábbi tetőidom visszaépítése, vagy a loggia sérült illetve lebontott íveinek újjáépítése említhető ilyenként), a felhasznált anyagok, szerkezetek pedig mára teljesen elavultak. Bartos György - Simon Anna MONOK, ANDRÁSSY-KASTÉLY. A FALKÉPEK KONZERVÁLÁSA A monoki Andrássy-kastélyban található, kiváló színvonalú barokk falképek konzerválására 2001-2003 között került sor. A kastély a 18. század 60-as éveire jelenlegi formájában már elkészült. Pontos építési idejét nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint itt már a 17. században is állt egy földszintes udvarház. Építtetőként említik Andrássy I. Istvánt és Andrássy II. Györgyöt, aki a család monoki ágának megalapítója. A 19. század első felében Ybl Miklós tervei alapján jelentős átépítésekre került sor, de a 20. század elején is - amikor az Andrássycsalád átadta a kastélyt az egyháznak iskola létesítésére - kisebb átalakítások történtek. Ezt követően állapota fokozatosan leromlott, végül a II. világháború végét követő évtizedben tragikus állapotba került. Az épületet végül az 1950-es évek közepén - az akkori lehetőségekhez mérten - korszerű állami általános iskolává alakították, és napjainkig is ezt a funkciót tölti be. Az átalakítások miatt a barokk kastély jellege megváltozott. Ekkor állították helyre a tetőt, a homlokzatokra új, cementes kőporos vakolatokat hordtak fel, és a termek válaszfalait önkényesen, a funkciónak megfelelően áthelyezték. Nyílászáróit - néhány kivételtől eltekintve - rossz minőségű asztalosszerkezetekre cserélték. A rokokó művészet kiemelkedő alkotásai közül ma már csak a díszterem falképei, a kápolna berendezése és freskói, valamint a lépcsőfeljáró kőkorlátja maradt fenn. A freskók a magyar barokk falképfestészet becses emlékei. Elsőként Garas Klára írt róluk tanulmányt a „Magyarországi festészet a XVIII. században" című könyvében. Ebben a falképek szerzőjét az edelényi freskók alkotójával azonosította. Jávor Anna legújabb kutatásai szerint festőjük Lieb Ferenc, akinek az edelényin kívül több munkája is azonosítható. A freskók a kápolna kronosztichonja szerint 1770-ben készültek. Az épület átépítéseit a falképek nagyrészt épségben átvészelték, átfestésükre soha sem került sor. A dísztermet tornateremmé alakították. A boltozati beázások sérüléseit cementes habarcscsal vakolták ki. Az épület középrizalitjában foglal helyet a lekerekített sarkú díszterem, melyet lapos teknőboltozattal fedtek le. A folyosó felőli bejárat mellett kétoldalt átformált kályhafülkék találhatók, de már az eredeti kályhák nélkül. Ezek valószínűleg az iskolává alakításkor a 20. században pusztultak el, amikor a kosárívvel lezárt fülkéket érthetetlen módon alacsonyabbra vették és félkörívesen zárták le. Vizsgálatakor az eredeti béliéiben - kisebb