Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Mád, rabbiház és iskola (Bartos György - Simon Anna)

Mád, rabbiház és iskola. Kilátás a rabbiház loggiájáról. Fotó: Bartos György, 2002. (1864-1881) származik, akinek „beiktatása alkalmával a közösség kötelezte magát, hogy naponta tíz növendéket ellát." A legnagyobb létszámot a jesiva Mordechai Leib Winkler rabbi idejében (1899-1932) érte el, ekkor több mint 140 tanulója volt. Winkler rabbi halála után korábbi segédje, Chaim Cvi Ehrenreichot (1932-37), majd annak fiát, Mose Leib Ehrenreichot (1937-1944) választották rabbivá. Az ő idejében a jesivát főként testvére, Eliezer vezette, létszáma erősen csökkent. Az iskolát a német megszállás után bezárták. 1944-ben 240 embert hurcoltak el Mádról előbb a sátoraljaújhelyi gettóba, majd tovább Auschwitzba. 1946-ban 40 fő tért vissza, kinyitották a templomot, újra megszervezték a hitközségi életet, de az iskola már nem éledt újjá. A hitközség tulajdonában álló zsinagógát, a rabbiházat és a rituális fürdőt 1952-ben államosították. 1956-ban már csak három zsidó élt Mádon, napjainkban már egy sem. A nyugat felé erősen emelkedő hitközségi telken, alul az egykori sakterház áll, derékon, a telek két teraszára épült a rabbiház (és iskola), legfelül a zsinagóga. Az L alaprajzú rabbiház észak-déli irányú hosszabbik szárnya földszintes és a felső teraszon áll, keleti homlokzatának alépítménye egyben a terasz kő támfala, míg a ház másik szárnya az alsó teraszon, az északi telekhatáron épült fel. Ez a szárny kétszintes, mindkét szinten egytraktusos háromosztatú helyiségcsoporttal. Homlokzatát kétszintes folyosó kosáríves árkádsora alkotja. Az árkádos folyosót alul-felül sík deszkafödém fedi, árkádíveit alul tagolatlan négyszögű pillérek, a felső szinten alacsony, kihasasodó törzsű oszlopok hordozzák. A folyosó L alakban a hosszabb szárny homlokzatának északi szakasza elé is befordul, déli végén lépcsőfeljáróval. A kutatások eredményeként négy nagyobb építkezés nyomait sikerült elkülönítenünk a fennálló épületben. A ház legkorábbi része az észak-déli főszárny északi végében fogható meg. A későbbi építkezések nem túl sokat hagytak meg belőle, de megmaradt néhány részlete minden hozzá csatlakozó szerkezetnél korábbi. Ezek: a földszinti árkádos folyosó észak-dél irányú hátfala - azaz egy kőtámfal - és annak folytatása az északi hátfalig, ahol nyugatra - a domb felé - befordulva sarkot képez, akárcsak a rajta álló - nagyon töredékes, de egyértelmű - épületsarok. A támfal tehát, csak alépítményként szolgált egy - a mai felső