Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Kiszombor, Rónay-kastély (Simon Zoltán)

KISZOMBOR, RÓNAY-KASTÉLY A Rónay család bajor (regensburgi) eredetű, s eredetileg az Oexel, vagy Öexel nevet viselte. E családbeli Jakab és gyermekei 1714-ben nyertek magyar nemességet III. Károly királytól. A nemességszerző unokája, Mátyás-József 1783-ban kapta meg királyi adományba az akkor már Torontál megyéhez számított Kiszombort. Oexel Móric, Lajos, János, József és Mihály 1846-ban nevüket Rónayra magyarosították, egyúttal felvehették a zombori előnevet. A kastélyt Rónay Móric (1813-1890), Torontál megye al-, majd főjegyzője, 1848/49-ben első alispánja, később a megye főispánja építtette 1858-1859ben. Az épületet 1890-ben Móric fia, Emil örökölte, kinek halála után özvegye 1902-ben eladta azt oldalági rokonuknak, Rónay Jenőnek (1854-1921), Torontál megye főispánjának. Jenő halála után a kastélyt annak fia, Imre (szül.: 1889) örökölte és birtokolta az 1950-ben történt államosításig. A kastély első formájában egy kelet-nyugati tengelyű, hosszan elnyújtott, nagyjából téglalap alaprajzú épület volt, melynek rövidebb oldalai visszaugratottan zárultak. Az északi homlokzat az épület tengelyében eredetileg némileg visszaugrott, ezzel szemközt, a déli oldalon kiugró középrizalit állt. A rekonstruálható belső alaprajzi elrendezés szerint, a középrizalit mögött téglalap alaprajzú díszterem, attól északra egy, a kerthez öt nyílással (két-két ablak között egy ajtó) kapcsolódó, előtérszerű helyiség volt. Az épület hossztengelyében folyosó húzódott, mely kis töréssel kapcsolódott az előtérhez. A folyosó az épület keleti végén egy másik, a keleti homlokzat mögött húzódó, téglalap alaprajzú előtérbe torkollott, mely előtér déli végéből egy kisebb tér, fürdőszoba, mellékhelyiség, vagy mindkettő nyílt. A szobák a folyosószakaszok két oldalán helyezkedtek el. A nyugati részen a déli oldalon két, az északin három szoba volt. A keleti rész déli fele két szobát tartalmazott. Az északi rész keleti felét nagy valószínűséggel a konyha foglalta el, tőle nyugatra egy nagyobb helyiség (ebédlő?) állt. A kastély főbejárata a nyugati oldalon nyílt, s egy mellékbejárat volt a keleti oldalon. Nyilván be lehetett jutni az épületbe a déli középrizaliton keresztül is, s tudjuk, hogy északi irányba, a kert felé szintén volt ajtó. Az első épület ablakai a maiak helyén lehettek, s méretük is megegyezett azok beszűkítés előtti méretével. Az északi oldalon három, a keleti oldalon két vakKiszombor, Rónay-kastély. Az 1902 után épített historizáló stílusú torony. Fotó: Simon Zoltán, 2002.