Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Szentgál, református templom. A szószék restaurátori kutatása (ifj. Bíró László - Jeney Zoltán - Szalay György)

lehetne kapcsolódni. E szemléletnek akkor van létjogosultsága, amennyiben mód nyílna a templom többi, ebben a korban készült fa berendezési tárgyának egységes szemlélet szerinti bemutatására. Ezt a bemutatást korlátozza, hogy a templom padjainak közelmúltban történt cseréjekor a padmellvédeket is kicserélték. A padmellvédek közül egy tábla restaurálása megtörtént, de elhelyezésére nem a templomtérben került sor. A 19. század első felében készült padmellvéd-festés a karzat homlokzatával és a szószék első átalakítási rétegével egy komplett esztétikai egységet nyújtott. Az esztétikai helyreállítás célja e templombelső megtartása és bemutatása is lehet. Ebben az esetben a szószék esztétikai helyreállításakor az eredeti barokk felület feltárása és bemutatása nem történhetne meg. Mivel ekkor az eredetin lévő első átdolgozási réteg kerülne bemutatásra, a szószék barokk felülete bármikor feltárható maradna. A barokk felület feltárása és bemutatása a szószéket a templomtérből mintegy leválasztva, kiemelve az épülethez kapcsolja, a szószéket önálló műtárgyként kezeli. Az első átdolgozási réteg bemutatásával a szószéket a templombelsőhöz, az egységes enteriőrhöz kapcsolja. Ennek a restaurálási elvnek akkor van létjogosultsága, ha a templomtér többi tárgyának is ilyen szemléletű helyreállítása várható. A fenti eredmények részletes ismeretében mit kapott a tulajdonos? A templom szószékével kapcsolatos, annak megőrzésére, restaurálására irányuló kutatást és restaurálási tervet. E tervben nem csak javaslatainkat próbáltuk megfogalmazni, hanem kísérletet tettünk a lehetséges restaurátori megoldások felvázolására is. Bár a pályázat megfogalmazásakor még nem említettük, de a kutatás közben egyértelművé vált, hogy a kutatással párhuzamosan a tárgy állagmegóvását is el kell végeznünk. így lehetőség nyílt, hogy a szószék restaurálása előtt megfogalmazódjon, kikristályosodjon az a gondolat, amelynek jegyében be lehet mutatni a műtárgyat. Egyben felveti annak kérdését is, hogy miért nem egy műtárgyként kezeljük a teljes templomot, templombelsőt. Ez esetben a szószék különlegességével együtt is csak része az enteriőrnek. Elképzelhető, hogy ha a földszinti padok, padmellvédek, Mózes-pad, karzatmellvéd, teljes karzat kutatási eredményei egy időben rendelkezésre állnak, egyszerre lehet gondolkodni a különböző korokban készült, de jelenleg egy időben, egy helyen megjelenő tárgyakról, más elv jegyében kezdődnek a templomban amúgy elvégzendő munkák. Természetesen tudomásul kell vennünk, hogy nagyon kevés olyan műtárgy-helyreállítás történhet, ha egyáltalán történhet ilyen, ahol a műtárgy tulajdonosának, használójának igényei és a rendelkezésre álló anyagi eszközök egyszerre, egy időben teszik lehetővé egy műtárgy-együttes helyreállítását. Mindemellett a műtárgy-restaurálások során is törekedni kellene arra, hogy a helyreállításra, a templombelső funkciójában történő változásra megfogalmazott igények összhangba kerülhessenek a műtárgyak és a többi berendezési tárgy által diktált helyreállítási lehetőségekkel. Egy-egy tárgy helyreállítása, cseréje vagy csak változtatása előtt a beavatkozást megrendelő vagy végző személy letisztult, egységes képpel rendelkezzen a leendő templombelsővel kapcsolatban. Ennek a képnek összhangban kell lennie a műtárgy, műtárgy-együttes, műemlék „érdekeivel". ifi. Bíró László - Jeney Zoltán - Szalay György