Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Nagyar, Luby-Kende-kúria (Bartos György - Fülöp András)

zájárult a bontáshoz, azonban kikötötte, hogy a házat eredeti formájában és részleteivel építsék vissza. Noha ezen eljárás nem általános a műemléki gyakorlatban, jelen esetben elfogadtuk. A nagyméretű telek hátsó részére került új épület tette gazdaságossá a tulajdonos számára a beruházást. László Csaba NAGYAR, LUBY-KENDE-KÚRIA A Szatmár megyei Nagyar a 18. század végén került a Liptó megyéből származó Lubycsalád birtokába. A család kiemelkedő tagja volt Luby Zsigmond, aki a megyénél futott be karriert. A szakirodalomból ismert, hogy Zsigmond 1819-ben Nagyaron született, ami arra utal, hogy a család már ekkor rendelkezett itt rezidenciával. Ugyanakkor a kúria és a vele egy telken álló ún. kiskastély épülete még egyáltalán nem szerepelnek a II. József-féle katonai felmérés 1784. évi térképlapján, így azok a két dátum között épülhettek. A helyi hagyomány szerint, amikor Petőfi Luby Zsigmondnál Nagyaron vendégeskedett, a kúria melletti ún. kiskastélyban lakott. A költő 1846 és 1847 nyarán valóban a környéken tartózkodott, de csak a Lubyak fülpösdaróci kúriájánál tett látogatása igazolható. Ugyanígy kérdéses, hogy „A Tisza" című verse is itt született volna, hiszen a költemény 1847 februárjában Pesten keletkezett, még ha a vers első kiadása mellé készült illusztráció valóban a Túr nagyari Tisza-torkolatát mutatja is. Nagyar, Luby-Kende-kúria. Az ún. kiskastély főhomlokzata a kutatás után. Fotó: Bartos György, 2002.