Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megújulása Gerevich Tibor alatt (1934-1945) In: A magyar műemlékvédelem korszakai i. m. 1996. 171-188. Ezekből a forrásokból és Bozóki tanulmányából legalább körvonalazható, mit is köszönhetünk a műemlékvédő Gerevichnek. Kevésbé feldolgozott és ismert, de legalább a MOB-os tevékenységéhez mérhető iskolateremtő, tudományszervező munkássága. Erről és konzervatív, keresztény-nemzeti szemléletéről: Marosi Ernő: Utószó. Programok a magyar művészettörténet-írás számára. In: A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Budapest, 1999. 346, 349-350. Az első gondolatok és tények a kortárs művészeti irányzatot teremtő kultúrpolitikusról, és Gerevich modernizmushoz fűződő viszonyáról: P. Szűcs Júlia: A művészettörténész, mint kultúrpolitikus. Gerevich Tibor vonzásai és választásai. Kritika, 1997/2. február. 27-29. Kapcsolatai a két világháború, közötti kurzus politikai elitjével - amennyire tudom - teljességgel feldolgozatlanok. 56 Lővei Pál: Székesfehérvár, romkert - 1936-1938. Építés- Építészettudomány XXIX. (2001) 379-388. 57 Dercsényi i. m. 1980. 77-85. 58 Ballá Árpád: Palota a föld alatt. A visegrádi királyi palota ásatása 1934-1944. Altum Castrum 3. Visegrád, 1993. 59 Búzás i. m. 1990. 16-20; Búzás, i. m. 1994. 15-32. 60 Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. Budapest, 1951.; Dercsényi Dezső - Héjj Miklós: Visegrád, Fő u. 27. Egykori királyi palota. In: Pest megye műemlékei II. Szerk: Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. 61 Szakái Ernő: Mátyás Király oroszlános díszkútjának rekonstrukciója. Művészettörténeti Értesítő VIII. (1959) 232-250.; Uő: A visegrádi Anjou-kori királyi palota gótikus kútházának rekonstrukciója. Magyar műemlékvédelem IV. 1963-66. Budapest, 1969 159-185.; Uő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikútjának rekonstrukciója. Magyar Műemlékvédelem VI. 1969-70. Budapest, 1972. 345-372. 62 Feldi. m. 1999/B. 40. 63 Műemlékvédelmünk II. világháború utáni története megíratlan. A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949. című kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet a műemlékvédelem történetét csak a negyvenes évek végéig dolgozza fel: A magyar műemlékvédelem korszakai i. m. 1996. Az ezt követő időszak fő vonulatait érzékeltető kitűnő (de sajnos igen rövid) összegzések Lővei Pál tollából: Korszakok és irányzatok az elmúlt évtizedek magyar műemlékvédelmében. In: Számvetés és jövő. 125 éves a szervezett magyar műemlékvédelem, 40 éves az OMF/OMvH. XIX. Országos Műemléki Konferencia. 1997 június 2-5. Budapest. 49-54.; és Uő: A Velencei Karta és a magyar műemléki helyreállítások. Műemlékvédelem XLVIII. (2004) Különszám. A Velencei Karta 1964-2004-2044? Budapest - Pécs, 2004. 05. 22-27. különösen: 22-24. Forrásként is használható: Dercsényi i. m. 1980. és A műemlékvédelem Magyarországon. Szerk: Császár László. Budapest, 1983. 64 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerkeszti Dercsényi Dezső. Sopron és környéke műemlékei. Szerk: Dercsényi Dezső. Budapest, 1956. 2. kiad.; Nógrád megye műemlékei. Szerk: Dercsényi Dezső. Budapest, 1954.; Budapest Műemlékei I. Szerk: Pogány Frigyes. Budapest, 1955.; Pest megye műemlékei I—II. Szerk: Dercsényi Dezső. Budapest, 1958.; Budapest műemlékei II. Szerk: Pogány Frigyes. Budapest, 1962.; Heves megye műemlékei I—

III. Szerk: Dercsényi Dezső - Voit Pál. Budapest, 1969. 1972. 1978; Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I—II. Szerk: Entz Géza. Budapest, 1986. 1987. 65 Erről az időszakról is szól: Lővei i. m. 2004. 24-26. 66 A folyamatokat tükrözi a szervezet nevének változása is - bizottságból (MOB), majd felügyelőségből (OMF) hivatal, előbb 1992-től Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH), majd 2001-től Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) lett. Ez a legújabb, millenniumi átalakítás a műemlékvédelmet is kitörölte a szervezet nevéből, így a fogalom a médiából, a hírekből is eltűnt, és valószínűleg lassan a közgondolkodásból is vissza fog szorulni. Hogy a kulturális örökségvédelem szókapcsolat milyen jelentéstartalmakat fed majd le, milyen tartalommal telítődik, azt egyelőre kevéssé látom. A műemlék és a műemlékvédelem szó eredete részleteiben nem tisztázott, az azonban világos, hogy a német Kunstdenkmal, illetve Denkmalschutz szó tükörfordításával 19. századi átvétel. Vö: Dercsényi i. m. 1980. 21.; Marosi Ernő: Műemlékvédelem - az örökség hagyományozása. In: A magyar műemlékvédelem korszakai, i. m. 1996. 9. A gondolkodásunkban meggyökeresedett fogalom világos, jól körülírt és egyértelműen pozitív jelentéstartalmú. A magam részéről továbbra is meg kívánok maradni mellette. 67 Műemlékvédelmi Szemle. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója. Szerkesztő, majd főszerkesztő: F. Mentényi Klára; Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk: Valter Ilona. Budapest, 1993; Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk: Lővei Pál. Budapest,