Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

8. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom. Középkori maradványok a vasbeton falak és pillérek között. Középen a szabad ég alatt álló, nádazással és fóliával takart részlet. Fotó: Rostás Tibor, 2000. A prépostsági templommal kapcsolatos kutatások eredményeinek szisztematikus feldolgozására 1995-ben munkaközösség alakult. A művelet magában foglalja az ásatások kiértékelését, az írott és képi források összegyűjtését és értelmezését, a csontleletek antropológiai vizsgálatát, a prépostsági templom történetének és építéstörténetének összefoglalását, a kőfaragványok feldolgozását és a kőfelméréseket. Az eredményeket tematikus, ötkötetes monográfiában kellett volna megjelentetni, azonban a jelentős tudományos eredményeket hozó többéves munka még mindig nem készült el, és ez idáig egyetlen kötet sem jelent meg.

iy Szükség lenne a félbeszakított feltárások folytatására, hogy az épületmaradványból mindazon információtartalmat kinyerhessük, amelyet jelenlegi módszereinkkel egyáltalán megszerezhetünk.

20 A védőtető bontásával párhuzamosan sor került ugyan az újból lefedés nélkül maradt, sérülékeny maradványok konzerválására, ez azonban a helyszínen dolgozó kőszobrász-restaurátor (Osgyáni Vilmos) szerint is csupán rövid időre, mindössze néhány évre jelent ideiglenes megoldást. Nem beszélve arról, hogy a megmaradó beton-konstrukció alá eső szakaszok restaurálásáról és ezen terület rendezéséről szó sem esik. Gondoskodni kellene a prépostsági templom másfélezer tételes kőanyagának hoszszú távú elhelyezéséről, bemutatásáról és védelméről. Mint említettem, a faragványok újra a volt laktanyaépületben vannak, a tervezett múzeum a hozzá kapcsolódó raktárakkal, a megfelelő kutatói infrastruktúrával és a közönséget kiszolgáló létesítményekkel talán a tervasztalon ha létezik.