Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Murádin Jenő: Báró Bánffy Ádám válaszúti műtermes kastélya

7. Válaszút, Bánffy-kastély. Az ebédlő szobordíszes cserépkályhája. Fotó: Murádin Katalin, 2002. [kályhacsempéken] griffmadarak és rózsák vannak rajzolva. A kemence előrészén kereken van még két sor girland. Az egész mű világos, finom zöld mázzal van, csak az ábrák vannak különbféle mázzal festve."

15 Azon a kályhán, ami a válaszúti kastélyban látható, nincsen (és nem is volt) a lábazatot kiegészítő griffmadaras támasztóelem, nincsenek portrék, és a Vérszerződés domborműve nem cserkoszorúba, hanem félköríves, kék alapszínű képtáblába illeszkedik. Kelemen Lajos megerősíti, hogy a csataábrázolás nem a mohácsi vész jelenetét ábrázolja, mint ahogy néhány helyen említik, hanem a magyarok és németek között a 10. század elején vívott pozsonyi csatát mutatja be.

16 Bánffy a kályhát - szétszedve, majd újra összerakva - bemutatta az 1879. év nyarán szervezett székesfehérvári országos kiállításon. A magyar gazdaságnak és kézműiparnak ezt az igen jelentős seregszemléjét a már említett gróf Zichy Jenő szervezte. Az eseményről Székesfehérvári levelek címmel maradt fönn gr. Teleki Sándor leírása, aki Papp Miklós fölkérésére a kolozsvári Magyar Polgárt tudósította, és írását később kötetbe válogatva is kiadta. Erdély kézműiparát, illetve technikai csúcsteljesítményeit szerencsés módon csoportosítva mutatták be, és azon Fischer Vilmos festett porcelánmunkái, Veress Ferenc fényképészeti újdonságai és Bánffy Ádám cserépkályhája kerültek egymás mellé. Teleki lelkesedve számol be a látottakról. „Szerintem - írja - a kiállítás »fortissimus vir«-je: Bánffy Ádám." Majd hozzáfűzi: „Bánffy, Veress és Fischer ugyanazon teremben méltón képviseli Kolozsvárt!"

17 A történet folytatása már több forrásból ismert. Bánffy a kiállításon nagy sikert aratott kályhát a királynak, Ferenc Józsefnek ajándékozta. Előbb arról volt szó, hogy az impozáns művet a budavári palotában helyezik el, végül azonban Gödöllőre került, ahol a királyi dohányzószobában állították föl. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban állott évtizedeken át, majd ott pusztult el, ismeretlen körülmények között. Mivel a kályhát nem Székesfehérvárról, hanem 1880 tavaszán Válaszúiról szállították fel Budapestre, valószínű, hogy alkotója módosított rajta, az otthonában levőhöz hasonlatosabbá tette. Bánffy Ádám kastélyműterméről és alkotásai létrejöttéről a leghitelesebben gr. Teleki Sándor hagyott feljegyzéseket, aki a kendilónai rokoni körben vendégeskedve gyakran megfordult Válaszúton is.

18 A kastély művészetkedvelő gazdáját Teleki szívéhez és szelleméhez közel álló barátjának tekintette. Patetikusan túlzójellegzetesen 19. századi hangjuk