Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Murádin Jenő: Báró Bánffy Ádám válaszúti műtermes kastélya

8. Válaszút, Bánffy-kastély. Az ebédlő szobordíszes cserépkályhájának felső része a Vérszerződést ábrázoló domborművei. Fotó: Murádin Katalin, 2002. ellenére ezek a leírások és jellemzések sok fontos részletet tartalmaznak. Több helyen idézik egy tárcacikkében megfogalmazott bemutatását: „Ha nem volna vagyona, négyszeresen kereshetné meg kenyerét. A cimbalmon úgy játszik, mint Bertók Sándor. Porcelánfestő olyan, hogy Meissenben, Sèvres-ben, Gironinál, Portlandban ritkítja párját. Műasztalos: a Faubourg St. Antoinei asztalosművészek bámuló elismeréssel nézhetik műveit. Fazekas, s mint ilyen megmérkőzött Palissy Bernarddal, Lucca della Robbiával és maestro Giorgióval."

19 Átfogalmazva ugyanez a leírás ismétlődik meg az 1882-ben kötetbe válogatott Székesfehérvári levelekben. Itt még hozzáteszi: „Műveit nem gyártatja, hanem saját kezűleg készíti, nem felosztott munkával dolgoztat, hanem egyénileg operál."

20 A már idős Teleki többször járt Bánffy emeleti műtermében, közelről figyelhette munkáját. Még az 1885-ös építkezések előtt gyakran mászta meg az általa „leteremtettézett falépcsőket".

21 Tőle tudjuk, kik voltak a sokféle munkát vállaló alkotó állandó segítői. A faragásban a román eredetű Mezei János, a lovászból lett asztalos dolgozott éveken át a báró műtermében. Erre a segítségre Bánffy Dragon talált rá, ahol felesége családjának, a Wesselényieknek birtoka és kastélya volt. Legérdekesebb az, hogy az írástudatlan faragó nemcsak a nagyolásokat végezte el a famunkánál, de a kényesebb, igényesebb munkákból is részt vállalt. Bánffy mintája nyomán a genealógiai feliratok egy részét is ő véste föl a gerendázatra - anélkül hogy a szöveg értelmét fölfogta volna. „A törzstáblát - olvassuk a Magyar Polgár tudósításában - most faragja az írástudatlan Mezei János uram, szép latin betűkkel: »Chak de genere Tomaj, 1220.«"

22 A fazekasságban, csempekészítésben, porcelánfestésben Lakatos István désházi fazekas segítette Bánffyt. A szilágysági Désháza mindmáig megőrizte fazekas hagyományait, s ilyenformán érthető, hogy a válaszúti égetőkemencéből minőségi termékek kerültek ki. A kisnemesi származású „szomjas fazekast" Kelemen Lajos „a bohém magyar ezermesterek egyik érdekes példájaként" említi. Ugyanő jegyzi meg: „A gazda megbecsülte munkatársait. Mezei János neve ott van fölvésve Bánffy Ádám báró nevével együtt a nagy kredencen is."

23 Bánffy munkásságát az a gondolat vezérelte, hogy korának a gazdasági föllendüléssel együtt járó lakberendezési igényeit a behozatal visszaszorításával, a hazai alkotók ösz-