Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

dő agyagos réteget a korai középkorban beásott árokkal elvékonyították, ezért a víz egy irányba mozogva folyamatosan alámosta a sekrestye alapfalát. A sekrestye merev testként elfordult volna a főszentélytől, ha építésekor vonóvasakkal nem kötik össze őket. így magával húzta a főszentély déli falát, veszélyeztetve annak boltozatát is. 37 D. Mezey Alice - Simon Anna - Emődi Tamás - Sarkadi Márton: Előzetes beszámoló a gyulafehérvári érseki palota északi homlokzatának kutatása során tett fontosabb megfigyelésekről, Műemlékvédelmi Szemle, 11. (2001) 221-222. 38 Temesi Tamás és Markaf Attila (Architex Kft.) munkája. 39 Végül sajnos nem tudtuk elfogadtatni szempontjainkat. A földszintes épületrészen nem sokkal a felújítás befejezése után újból nedvesedési tünetek jelentkeztek, a lábazat környezetében szét is fagyott a vakolat. 40 Arra hivatkozott, hogy ez a cég nem megbízható, az Egyháznak rossz tapasztalatai voltak vele. Később kiderült, hogy apró tévedés történt, az inkriminált eset nem ezzel a vállalkozóval történt.(!) 41 Erről, valamint több, azóta végzett feltárásról tanulmánykötetben fog beszámolni Daniela Marcu. Az ásatások után készült dokumentációból az Érsekség és a KÖH Tervtára is kapott példányt. 42 A padló ismétlődő anyagbeszerzési nehézségek után 2002-ben készült el véglegesen. 43 A toronyalj rendkívül nedves volt, ez indokolta a vastag kavicsfeltöltést és a falszárító vakolat használatát. 44 Ezt, valamint a többi fa berendezési tárgy restaurálási munkáit is Mihály Ferenc végezte. 45 A fotózás költségeit a KÖH vállalta, így az nem a helyreállítás keretét terhelte. Az utolsó kiszállás kivételével az Érsekség a résztvevőknek szállást és étkezést biztosított. 46 A kivitelezést a csíkszeredai Tectum Kft. végezte. Minden nagyobb munkára pályázatot írtunk ki, amelyeket sajnos meglehetősen csekély érdeklődés kísért. A Tectummal való kapcsolat az évek során egyre hatékonyabbá vált. 47 Sata Ignác (ezt maga is minden lehetséges helyen hangsúlyozta) nem új tervet készített, a magyarországit minden részletében felhasználta, és csupán kiegészítette az abban nem foglalt részekkel. 48 Ministrul Lucrärilor Publice si Amenajärii Teritoriului (MLPAT) 49 Az INCERC kolozsvári intézete 50 A székesegyházon elvégzendő „kísérleti munkára" vonatkozóan nem volt határozott elképzelés. Sok egyéb figyelemre méltó körülmény vette körül az ügyet, például nem voltak hajlandóak az Érsekség számára beleszólást biztosítani a kivitelezőkkel kötendő szerződések részleteibe. 51 Az addig kormányzó koalíció bukása bizonyosra vehető volt. Véleményünk szerint egy ilyen ügyet a magyar egyházzal szemben a nacionalista propaganda is kihasználhatott volna. Emlékeztetőül: a 2000-es választásokon a Nagy-Románia Párt nem elhanyagolható eredményeket ért el. 52 Az elnöki titkárságon az első kérdésekre pozitív válasz érkezett, azonban az Érsekség ezt a javaslatot elutasította. Barth Ottó közölte: Jakubinyi György érsek úr éppen elég fővédnöknek. 53 A 200l-es munkaterv megvitatása során az Érsekség megvétózta, hogy a 2000. évben végzett ásatás legfontosabb leleteiből rögtönzött kis kiállítás jöjjön létre, valamint azt, hogy építészeti felmérés készüljön a palotáról. A 1997-ben előkerült habán kályha időközben elkészült rekonstrukciójának összeállítását az ülésen nem utasították el, amikor azonban a munkára sor került volna, megtiltották. Az összeállítást ingyen végezte volna el a kályha darabjait megtaláló és a rekonstrukciót készítő Emődi Tamás. Hasonló habán kályha Erdélyben egy sem maradt fenn épségben. 54 Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy tisztázzam: a magyarországi szakmai részvétel nem a helyreállítás kasszáját terhelte. A palotahomlokzat vagy a sekrestye építészeti terve munkaköri feladatként készült, csupán fordítása és engedélyeztetése jelentett kiadást. Az utazási, dokumentációs, stb. költségeket más forrásból fedeztük, és egyéb anyagi hasznunk sem volt a helyreállításban való részvételből. Előfordult azonban, hogy jelentős összegeket voltunk kénytelenek (például utazási kiadásokra) saját pénzünkből hitelezni. 55 A halogatásnak nem lehetett oka az Érsekség pillanatnyi pénzhiánya, és a már taglalt utófinanszírozási támogatás rendszere, ugyanis mindig nagy késésekkel számoltak el. Több esetben nekünk kellett sürgetnünk, hogy küldjék el a számlákat, különben lejár a határidő, és visszavonják a támogatást. 56 Figyelemre méltó ebben a vonatkozásban egy 1929-ből származó levélváltás. Az egyik irat egy elszámolás, ami első pillantásra furcsának tetszett, ugyanis olyan munkálatok felsorolását tartalmazta, amelyeket az Entz Géza könyvéből ismert adatok szerint az első világháború előtt végeztek el. A másik Boros József