Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai
kanonok által írott felkérés, amely az ellentmondás feloldását adja. Ebben Fridii Sándort arra kéri, hogy a bukaresti Kultuszminisztériumnak küldött 200.000.- lejes nyugtához mellékeljen részletes leírást „tekintet nélkül arra, hogy a munka mikor készült..." 57 A palotáról használható minőségű épületfelmérés sincsen. Az 1960-as években Bágyuj Lajos egy részét újjáépítette, azonban még alaprajza sem egyezik az eredetivel. 58 A drasztikusabb demográfiai változáson átment erdélyi szász közösség értékei még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Talán ez is siettette a megoldás keresését, aminek eredményeként 2003 őszén megnyitották a nagyszebeni evangélikus püspökség kezelésében lévő múzeumot. 59 2001-ben beadhattunk volna egy jelentősebb pályázatot, amelynél egyértelműen előnyt jelentett volna, ha a helyreállítás és a további működés közötti összefüggést prezentálni lehet. 60 A 13. század végén már állt a palotának ez a része. A ma fennálló falak sok átalakításról tanúskodnak, további kutatás lenne szükséges annak eldöntéséhez, hogy hányszor és milyen mértékben építették újjá ezt az épületrészt. 61 Mindkettejük, valamint a Tectum minden dolgozójának munkáját elismerés, és ezúton is kifejezett köszönet illeti. 62 Amint már korábban szóba került, Romániában ebben az időben épületrestaurálásban tapasztalatot szerzett kőrestaurátor nem tevékenykedett. Asztalos Györgyék magyarországi mércével mérsékeltnek tekinthető áron vállalták a munkát - ez erdélyi viszonylatban természetesen nem volt kevés. Tekintettel azonban a Gyulafehérváron végzendő, kiemelten fontos restaurálási munkákra, úgy véltük, ebben a kérdésben nem lehet engedni, és szakszerű eredményt kell elérni. Alapos dokumentáció készítésére, és - esetenként - laboratóriumi vizsgálatokra volt szükség. Az Érsekség a kőrestaurátorokat ismételten kőfaragókkal kívánta helyettesíteni. 63 A kifestés körüli és más vitás kérdésekben zsűri hozott döntést. Tagjai nem kaptak honoráriumot, csupán utazási költségeiket térítettük. 64 A hajdan a főkapu felett álló kaputorony a falazat kismértékű megemelésével és a tetőidom módosításával érzékeltethető lenne. Ilyen módosításra azonban, elsősorban financiális okokból, nem kerülhetett sor. Amennyiben jobb idők köszöntenek Gyulafehérvárra, talán lesz még lehetőség erre, és felmerülhet a betoncserepek hagyományos anyaggal való felváltása is. 65 Giovanni Morando Visconti 1711-ben készült felmérési rajzáról (Bécs, Kriegsarchiv) ismerjük a saroképítmény körvonalát. 66 Az apszisok beállványozása után megfigyelhettük, hogy Möller István a falkoronán két rétegű ólom szigetelést alkalmazott. Az apszissisak megbontására nem volt lehetőség, ennek hiányában azonban nem lehetett megállapítani, hogy az ólomlemezek a középkori félkupolákat is fedik-e, és a csapadékvíz bejutását meggátolják-e. Lehetséges, hogy a freskók állapotát a belső légállapot, páralecsapódás károsítja. A klimatikus viszonyok monitorozását fontosnak tartottam volna, anyagi fedezet hiányában azonban nem kerülhetett rá sor. 67 „Moarte ungurilor!" (Halál a magyarokra!) 68 Felmerült, hogy a szobrok 20. századi drasztikusan felgyorsult pusztulásának oka valamilyen konzerválási céllal felhordott vegyianyag lehetett. Möller István kísérletezett ilyen szerekkel. Elképzelhető, hogy Gyulafehérváron is próbálkozott alkalmazásukkal, bár ennek írásos dokumentuma nem maradt. 69 A puttók állapota a konzerválást követően sem teszi lehetővé, hogy visszakerüljenek eredeti helyükre. Kőfaragó-módszerrel faragott vagy öntött másolattal kell pótolni őket. 70 Például a falakat rozsdalével szennyező, elavult vashálók cseréjét, a lefolyók tisztítóidomainak ellenőrzését, stb. 71 A tetőzet bádogszerelvényei néhány esztendővel korábban, a 90-es években készültek. Hibás kialakításuk és rögzítésük kezdettől fogva beázásokat okozott. 72 A területileg illetékes forgalmazó, a balatonbogiári Architex Kft ugyanis helyszíni szemle alapján készített (ingyenesen) szakvéleményt, és ennek alapján határozta meg a szükséges anyagmennyiségeket. A gyártó hozzá irányította volna a Németországban érdeklődőt. Amellett, hogy nem éreztük volna erkölcsösnek a szakvéleményt készítő cég kikerülését, a németországi beszerzéssel elveszítettük volna a garanciát is, nem beszélve arról, hogy az adománynak feltüntetett áru behozatala csak vám- illetve Áfa-csalással lett volna lehetséges. A magyarországi anyagbeszerzésekre vonatkozóan hivatalos APEH-állásfoglalást kértünk. A válasz szerint nem lehetséges az ÁFA visszaigénylése és a vámkedvezmény együttes igénybevétele.
