Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

részek teljesen pontatlanok. Az 1960-as években §tefan Bals, a Bágyuj Lajos helyszíni irányításával folyó munkákat tervező bukaresti építész, az északi toronyról készített alapos felméréseket. Ez utóbbi felmérések másolatai, valamint a többi eredeti példánya a KÖH Tervtárában található. Amint feljebb már szóba került, 1996-ban a beállványozott nyugati tornyok elérhető falfelületeiről készítettünk kőhelyes felméréseket. Ez később kiegészült a tornyok és a templom nyugati részének alaprajzaival, falnézeteivel, metszeteivel. 1999-ben a sekrestye és a főszentély néhány falszakaszának felmérését végezhettük el. 2001-ben Halmos Balázs építész készített a Lázói-kápolnáról rendkívül alapos dokumentációt. A székesegyház felmérése tehát korántsem nevezhető befejezettnek, és a meglévő dokumentációk jelentős része is elavult. 29 Ez a rész az 1753 és 1757 között köpenyezéssel ellátott szakaszhoz tartozik. (Entz i. m. 125-126.) A köpenyezés során a gótikus főpárkány köveit újra felhasználták, és egy kőből, illetve téglából épített homorlattal és lapos kősorral egészítették ki. A jelentős kinyúlású felső kősor nagy szakaszokon nincsen leterhelve, így súlypontja közel esik alátámasztásának széléhez. A sekrestye feletti szakaszon a főhajó és a főszentély héjazatcseréje miatt kibontott tetőt hosszú ideig nem fedték be. A csapadékvíz éppen a felső kősor mögé folyt, és az ezen a szakaszon téglából készült homorlatot gyengítette. 30 A sekrestye felső szintjén azokat a paramentumokat tartották, amelyeket egy kb. húsz évvel ezelőtti selejtezés alkalmával még használhatónak ítéltek, ezért nem vágták szét őket a díszítmények újbóli felhasználása végett, illetve nem égették el őket. Sok tárgy származik egy egységes, nagy neogótikus felszerelésből, ami talán Haynald Lajos püspök müpártolását dicséri. 31 A miseruhák ügyét sajátos érdektelenség övezte az Érsekségen. Kiteregetésükhöz nagyobb, jól szellőző terem lett volna szükséges. Mivel semmiféle megoldás nem született, végül Baróti Lászlóhoz, a katolikus gimnázium igazgatójához fordultunk, akitől szíves segítséget kaptunk. Ezúton is köszönjük. 32 Az Érsekség képviselői - beleértve Jakubinyi György érsek urat is - ellenszenvvel viseltettek a régészeti munkákkal szemben. Magyarázatul azt hozták fel, hogy az 1960-as, 70-es években Gyulafehérváron dolgozó régész, Radu Heitel kijátszotta Márton Áron püspök jóindulatát, és az ásatások eredményeit meghamisítva, egy korai román püspökség létét igyekezett bizonyítani. Különösen indokolatlanul haragudtak a mai székesegyház nyugati homlokzata előtti területen Radu Heitel által feltárt, kisméretű templom maradványára - erről ugyanis Radu Heitel sem állított mást, mint hogy a magyar püspökség egyik igen korai épülete. Heitel i. m. 1985. 215-231. Radu Heitel idejében a kérdéses területen sajnos már jelentős talajszint-süllyesztést végeztek, ezért a történelmi rétegek a felszín közvetlen közelében vannak. 33 Az Érsekség csupán annyit irányzott elő, hogy a földszint magasságában újravakolják és lefessék a homlokzatot. Ezzel nem oldódott volna meg a homlokzat talajnedvesség elleni védelme, és nem küszöbölték volna ki a tetőzet hibáit sem. A talajnedvesség okozta károkért a nagymértékű talajszint-emelkedés mellett a Bágyuj Lajos által a homlokzat előtt ásatott, kaviccsal kitöltött árok és a cementes lábazati vakolat volt a felelős. A tetőzet ereszkinyúlása 15 és 50 cm között változott, ugyanis a tető utolsó javításakor az ereszt egyenesen vezették, figyelmen kívül hagyva a fal egyenetlenségét. A palota földszinti helyiségei rendkívül nedvesek, penészesek, büdösek voltak. 34 Herman Fabini 1999 után nem vett részt a munkában. 35 Igyekeztünk elősegíteni, hogy a műhely továbbfejlődjön, ne csak kőfaragómunkát tudjon elvégezni, illetve, hogy vállalkozói alapon külső munkákat is elvállaljon. Ügy véltük, hogy a prosperáló, akcióképes céggé való átalakítás érdekében áll a dolgozóknak és a tulajdonosnak is. Amint már említettük, az 1996-os állványbontás után a műhely nagyjából munka nélkül maradt, leszámítva az északi torony párkányának készítését, és a szentély berendezése körüli munkákat. Eszközeik hiányosak és rossz állapotúak voltak, a fizetés szégyenletesen kicsi. A műhely tulajdonában levő gépekről, szerszámokról még leltár sem volt. Hosszasan ismételt kéréseinkre készült végül egy eszközleltár, amelynek segítségével azután jelentősebb eszközvásárláshoz sikerült támogatást kapni. Azért, hogy a műhely 1999-2000 telét ne töltse tétlenül, az első 3,5 millió forintos támogatás majdnem harmadát kővásárlásra fordítottuk, és kijelöltünk olyan feladatokat, amelyeket elvégezhetnek. 36 A mai sekrestye a 18. században épült. Három önálló fala van, észak felől a főszentély határolja. A 2000 tavaszán végzett alapfeltáráson bizonyosságot nyert, hogy déli fala alatt korábbi, középkori alapfal húzódik. Két szintjét dongaboltozat fedi, úgy véltük, ezek oldalnyomása felelős a sekrestye déli falának kihasasodásáért és a sekrestye főszentélytől való elválásáért. Sata Ignác annak okát is kereste, hogy a főszentély északi fala miért dől sokkal kisebb mértékben észak felé, mint ahogyan a déli elmozdult dél felé. A magyarázatot az adta meg, hogy a sekrestye déli fala alatt a várdomb teherhordó rétegét adó kavicson elhelyezke-