Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

TANULMÁNY 5 Koppány Tibor ZALASZÁNTÓ KÖZÉPKORI TEMPLOMA Az 1957 őszén falkutatással megkezdett és 1960 nyarán részleges helyreállítással befejezett templom műemlékvédelmi munkái nagyrészt mindmáig közöletlenek. A falkutatás első szakaszáról és eredményeiről az azt végző Détshy Mihály és Sedlmayr János számolt be a Műemlékvédelem hasábjain még 1958-ban.

1 A templom körül végzett régészeti munkáról annak vezetője, Kozák Károly írt hosszabb tanulmányt 1962-ben.

2 A falkutatás második szakaszáról és magáról a helyreállításról, valamint a kutatási eredmények és a felkutatott történeti adatok segítségével - amelyeket e sorok írója végzett - megrajzolható építéstörténetről azonban még nem jelent meg beszámoló. Arról csupán az akkori műemléki hatóság, az Országos Műemléki Felügyelőség évkönyveiben napvilágot látott rövid jelentések szólnak.' Ezt a hiányt igyekszik pótolni az alábbi ismertetés. A templomot középkori épületeink többségéhez hasonlóan a 19. század második felében a történeti értékű, régi épületek iránti érdeklődés kapcsán Rómer Flóris fedezte fel az 1860-as években. Jegyzetfüzetében méreteket feltűntető alaprajzzal, amellett ajtók, ablakok és egyéb részletek vázlataival, és az épületet kiválóan jellemző távlati képpel illusztrálta (Lábra). A további közlemények szerzői nagyobbrészt őrá hivatkoznak.' Legkorábbi számbavételét és egyúttal építészeti felmérését 1886-ban Könyöki József készítette el a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából

5 (2. ábra). Védett épületként a Gerecze Péter által 1905-ben összeállított műemlékjegyzékben szerepel először.

6 A már a középkorban is, az azt követő századokban pedig ismételten átépített templom megismerése érdekében az épület részletesebb leírását követően érdemes szemügyre venni a település sok évszázados múltját, azon belül pedig egykori földesurait, a mindenkori építtetőket, végül a templom építéstörténetét és helyét a hazai műemlékek között.

7 Az épület leírása A templom az eredetileg egyutcás, észak-déli kiterjedésű falu közepén, az utca kiteresedésében levő enyhe emelkedésen áll (3. ábra). Az átmenő út jelenleg a templom keleti oldalán halad, ahol a templomdombot magas kőtámfalak támasztják, a templom keleti végfala pedig újabb aláfalazás felett emelkedik. Az aláfalazás vastagításán kisméretű, barokk Nepomuki Szent János-szobor áll. A Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt templom egyhajós, nyugati oldalán a hajóval azonos szélességű toronnyal és keletéit, sokszögzáródású, támpilléres szentély-