Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
l/a. Zalaszántó, r.k. templom. Alaprajz és részletek. Rajz: Rómer Flóris, 1860 körül. Az azóta elveszett rajzot közölte: Détshy Mihály - Sedlmayr János: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem II. (1958) 85. lyel. Bejárata a torony déli oldalán nyílik. Maga a torony, a sarkain levő ferde támpillérek, a csúcsíves bejárati nyílás és körbefutó lábazati párkánya alapján gótikus eredetű. Földszintje a felsőbb részeknél vastagabb falakkal épült, ezért az első emelet kissé visszalépve emelkedik, azon is középkori, keskeny nyílású ablakokkal. A torony felső szintjének négy oldalán nagyobb és félköríves, zsalus, a barokkra jellemző formájú harangablakok vannak. Felettük erős kiülésű párkányon ül a négyzetes alsó részéből nyolcszögűvé váló, falazott sisak, alsó sarkain kőből faragott, fiatorony jellegű díszítményekkel. Falkutatás hiányában nem állapítható meg, hogy a torony milyen magasságig középkori, külső megjelenése nyomán azonban valószínű, hogy legfelső része már újjáépítésből származik. A falkutatás előbb jelzett hiánya azt jelenti, hogy az 1957 és 1960 között folyó műemlékvédelmi munka feladatát akkor még nem képezte az a mindenre kiterjedő kutatás, amely nélkül a műemlékvédelmi munka jelenleg alig képzelhető el. Akkor a plébánia által megkezdett tatarozás nyomán előkerült középkori részletek esetleges bemutatása volt a feladat, anélkül azonban, hogy azt az abban az időben még nem is igényelt régészeti és építészettörténeti feltárás előzte volna meg. Ezért éppen úgy nem volt lehetőség 1/b. Zalaszántó, r.k. templom. A homlokzat délről. Rajz: Rómer Flóris, 1860 körül. Az azóta elveszett rajzot közölte: Détshy Mihály - Sedlmayr János: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem II. (1958) 85.