Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

Időközben Herman Fabini általános jellegű felújítási engedélyt szerzett, amelynek védelmében hét-nyolc éven keresztül különösebb hatósági ellenőrzés, beleszólás nélkül dolgozhattak. Mit jelentett az általános jelleg? Azt, hogy semmi különösebb változtatást nem irányzott elő, „csupán" a tönkrement szerkezetek felújítását tűzte ki célul. Előadása szerint úgy, ahogyan az a nagyobb székesegyházaknál szokásos (volt). Azaz, a helyreállítás végzésére szervezett kőfaragóműhely dolgozói a rossz állapotúnak ítélt kvádereket kivésték, és újjal pótolták. Kezük nyomán egyre fogyatkoztak a középkori kőfelületek, velük együtt a megmunkálás nyomai, későbbi átalakítások jelei, a történelem viharainak emlékei, tehát sok dolog abból, amit fontosnak tartunk. Amitől - véleményünk szerint - azzá vált ez az épületet, ami. Sorra „megújultak" az északi torony falai. Kőfaragó-ipari szempontból emelkedett ugyan a színvonal a 1989-90-ben végzett munkához képest, a lényeg azonban mit sem változott. Hagyományos kőfaragó munkamódszerekkel természetesen nem is lehetett mást tenni, a tűztől és időjárási hatásoktól rétegesen lepattogzó és málló felületű köveket csak restaurátori eszközökkel lehetett volna megmenteni.

7 A munka eredményét összefoglaló rajzon (1. ábra) lemérhető, milyen nagymértékű átalakítást jelentett ez.

H Letisztították és újrafugázták az előcsarnok falait. Ez nem lett volna baj, ha az Entz Géza által még leírt festésmaradványokra

9 ügyelnek. A déli toronyra már nem került sor, ennek azonban nem szemléletváltás volt az oka, hanem az, hogy Márton Áron püspök születésének századik évfordulóját nem ünnepelhették beállványozott épületben. Egy erdőnyi fából épült nehézállványt bontottak le anélkül, hogy a déli torony falain bármit is elvégeztek volna. (2. ábra) Az 1992 és 1996 közötti időről öszszefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy elvégeztek néhány valóban szükséges állagmegerősítési munkát, mint például a négyezet egyik boltozati bordájának biztosítását, de a munkák többségének kiválasztását a püspökség tulajdonában levő kőfaragóműhely kapacitásának lekötése irányította. Jónak tarthatjuk, hogy újjáépítették a nyugati előcsarnok felett épült 18. századi oromfalat, és kőszobrász-másolatokat készítettek az oromfalat díszítő szobrokról.

10 Itt legfeljebb a megerősítésként alkalmazott vasbeton-gerendával kapcsolatban merülnek fel aggályok." Alapvető bajnak látjuk azonban, hogy nem tekintet2. Gyulafehérvár, székesegyház. A nyugati homlokzat az 1990 és 1996 között végzett felújítás idején. Fotó: Sarkadi Márton, 1996.