Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

is kápolnaként viselte a szántói építmény. Ugyanott az Árpád-ház kedvelt patronusaként szerepel a titulus, amelyet a dinasztiához közel álló építtető onnét vett át. 102 Felsődörgicsére Éri István - Gerőné Krámer Márta - Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Budapest, 1964. 95-116.; Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében.II. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. Veszprém, 1972. 221-222.; Rakacaszendre Pálóczi-Horváth András: A rakacaszendi református templom régészeti kutatása. Communicationes Archaelogicae Hungáriáé. 1984. 109-145. és H. Vladár Ágnes: A rakacaszendi ref. templom műemléki helyreállítása. Építés-Építészettudomány XIX. (1987-88) 57-91. 103 Eszes László: A keszthelyi kőfaragó műhely emlékei a Balaton vidékén. Műemlékvédelem XXIV. (1980) 84-107. 104 Rezi várát és annak uradalmát 1427-ben kapta meg Zsigmond királytól gersei Pethő László és Pető, lásd Engel L m. 1996. 400. 105 Kozák i. m. 231. 106 Koppány Tibor: Későgótikus építészeti emlékek a Balatonvidéken. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. II. Veszprém, 1964. 189-198., ahol hasonló boltozattal a Keszthelyhez közeli Karmacs elpusztult középkori plébániatemploma is szerepel. A nagyvázsonyi pálos kolostortemplom boltozatának hasonló formára történő rekonstruálását később Papp Szilárd kétségessé tette „A nagyvázsonyi pálos kolostor" című (Művészettörténeti Értesítő XLIV. (1995) 43-77. tanulmányában, s ezért, valamint hiteles történeti adatok hiányában kétkedéssel fogadta az általam, illetve a Guzsik Tamás által felvetett, legutóbb „A pálosok és a koldulórendek", későgótikus építészet Magyarországon. Varia Paulina. Pálos rendtörténeti tanulmányokban közölt I. Budapest, 1994. 143-144. azonos építőműhely feltételezését. Ennek ellenére tanulmányát az alábbi sorokkal fejezte be: „A nagyvázsonyi Szent István-templom és a kolostor esetében persze - legalábbis részben - azonos kivitelezőkre kell gondolnunk. Elég szorosan kapcsolható ide a zalaszántói építkezés is." Papp i. m. 61. 107 Első közlése F. Tóth Rózsa: Gótikus kőfaragó műhely Mátyás korában. Budapest Régiségei XVIII. (1958) 365-382., legutoljára pedig Búzás Gergely: Magyar építészet.Gótika és kora reneszánsz. Budapest, 2001. 151. A stílusváltozat délnémet eredetét Papp Szilárd mutatta ki „A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515 között, a délnémet és szász stílusösszefüggések között" című doktori disszertációjában. Az utóbbi felhasználását ezúton köszönöm a szerzőnek. 108 1496-ban a Keszthelyen lakó Pethő Györgytől kért három kőfaragót apósa, Butykai Péter, a közeli és a Somogy megyei Kéthelyen épülő kastélyához, akik közül 1497-ben Pál kőcsiszolónak fizettek, és ugyanakkor említették Benedek fabricatort is, aki kőműves, esetleg ács lehetett. 1501-ben szerepel a kéthelyi építkezésen Pethő ácsa, György mester (1496: MOL. Dl. 93.658.; 1497: uo. 93.663.; 1501: uo. 93.688.). 109 A rajzokat Koppány Tiborné készítette. Tibor KOPPÁNY: MITTELALTERLICHE KIRCHE IN ZALASZÁNTÓ Die 1957 begonnene Wandforschung, 1959 fortgeführte archäologische Ausgrabung der Kirchenumgebung und 1960 vollendete denkmalgerechte Restaurierung klärte die Baugeschichte der Dorfkirche mittelalterlichen Ursprungs. Über die Arbeit 1957 erschien ein kurzer Bericht, auch die archäologische Ausgrabung an beiden Seiten der Kirche wurde vom Forscher veröffentlicht. Umfassender Bericht über die Arbeiten des Denkmalschutzes und all das, was man über die Geschichte der Kirche bekannt ist erschien aber bislang nicht. Dieser Artikel ist bemüht, diesen Mangel nachzuholen. Aufgrund der denkmalschützenden Wandforschung, der archäologischen Freilegungen und der bekannt gewordenen historischen Daten ist heute bereits bekannt, dass an der Stelle der Kirche wahrscheinlich im 12. Jahrhundert der erste Sakralbau errichtet wurde. Er war die Kapelle der meiereiartigen Gutszentrale, die schon damals den Namen Szántó trug, über die die erste bekannte historiseheAngabe aus dem Jahre 1236 stammt. Die Kapelle wurde den