Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

nyos munka alapvető elemévé vált az inventarizáció, amelynek fő iránya a megyénkénti leosztásban szerkesztett nagytopográfia-sorozat lett.

64 A hiányzó kő- és faszobrász, illetve festő-restaurátorok képzésére Entz Géza szervezte meg a Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékét. Az eredmények nemzetközi elismerést hoztak, és hazánkat gyakran a Velencei Charta mintaországaként emlegették. Az utóbbi húsz évben a magyar műemlékvédelem szakmai színvonala fokozatos, majd egyre gyorsuló ütemű hanyatlásnak indult.

63 Világosan látszik ez a szakmai irányítás-szervezés, a tervezés, a kivitelezés és a tudományos szárny produkcióján egyaránt. Ehhez járult a szervezet kétszeri átszervezése. Előbb 1992-ben, az OMF értelmetlen feldarabolásával, amelyhez eltérő bértábla is társult, bérfeszültséggel tetézve a kollektíva megosztottságát; majd 2001-ben, amikor a megosztottság fenntartása mellett a műtárgyvédelem és a régészeti tevékenység jogi háttere, engedélyezése (objektumok és leletek) témakörének beolvasztásával egy kulturális szuperhivatalt hoztak létre. Ilyen struktúrára, ilyen pénz- és hatalomkoncentrációra csak a totális diktatúra idején, az ötvenes években volt példa Magyarországon (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1949-1953).

66 Ehhez járul, hogy az intézmény a civil szféra fejletlensége miatt továbbra is monopolhelyzetben van. Míg az 1960-70-es években a szakmai tekintélyek a hivatalon belül, döntéshozó helyzetben tevékenykedtek, és alattuk koncentrálódott a szakmai elit jó része, addig ma a meghatározó kutatók, művészettörténészek java a hivatal falain kívül tevékenykedik, így a szakmai döntésékre alig tud hatást gyakorolni. A jól szervezett, ütőképes kutatógárda felhígult, s részben egy kiterjedt bürokráciának adta át a helyét, amelyben a hatósági munka, a hivatali ügyintézés dominál és a tudományos tevékenység egyre kevesebb szerepet játszik. Meg kellett tapasztaljuk, hogy a rendszerváltás után, a demokráciában is az éppen hatalmon lévő politikai alakulatok delegálják a szervezet elnökét. Ez önmagában még nem lenne baj, de a legfőbb vezetők mögül hiányzik a szervezői, vezetői képességekkel is megáldott, világos elképzelésekkel rendelkező szakmai irányítás. Végül a személyzeti politikában, a fiatal kollegák megválasztásánál a legcsekélyebb szerepet sem játszik a szakmai teljesítmény, sőt rosszabb esetben kifejezett kontraszelekció működik. A műemlékes könyvkiadás területén ennek ellenére szép eredmények is mutatkoznak. A középgeneráció maroknyi csapata régi adósságot törlesztett, amikor 1990-ben útjára indította az eddig nagyon hiányzó tudományos periodikát, Műemlékvédelmi Szemle címen. A folyóirat, amely leginkább az Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege magyar megfelelője, évi egy vagy két számmal - kétéves elmaradással - a tizenkettedik évfolyamánál tart. Emellett tizenegy kötetnyi jelent meg a Művészettörténet - Műemlékvédelem sorozatból, öt Festschrift a műemlékvédelem „nagy öregjei" tiszteletére, és további hat vegyes témában, amelyek közül kiemelkedik a koldulórendi emlékeket feldolgozó munka. Csúszásokkal ugyan, de hosszabb szünet után újraindult az intézmény évkönyve, a Magyar Műemlékvédelem is. A kutatások, a helyreállítások és a művészettörténeti feldolgozások vagy a Szemle „tanulmány" és „műhely" rovatában, vagy ezekben a kötetekben kapnak publicitást.''

7 A hivatal koordinálja az ország kőtöredékeinek kiadására szerveződött Lapidarium Hungaricum soro-