Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

olyan szakértő került a műemlékvédelem élére, aki nemzetközi kapcsolatrendszerrel és kitűnő politikai kapcsolatokkal is rendelkezett. Az utóbbi tette lehetővé például a feltárások, a konzerválás és a helyreállítás megfelelő pénzügyi alapját, az előbbi pedig azt, hogy a feltárt esztergomi falképeket a tekintélyes olasz restaurátor, Mauro Pellicioli konzerválta.

55 A két helyreállítás építészeti munkálatait Lux Kálmán és fia, Géza végezték. Ezek Fehérváron a kőtár-mauzóleum együttesére korlátozódtak, amelynek megépült variációja Lux Géza munkája.

56 A rom csekély maradványait konzerválták, és a befüvesített területen mutatták be. Esztergomban a magyar műemlékvédelem talán eddigi legfontosabb alkotása született meg. A palotakápolna helyreállítása tudományosan megalapozott rekonstrukció révén jött létre. Luxék tervét a kőfelméréseket végző Várnai Dezső javaslatai segítették, pontosították. A helyiségből annyi maradt, amennyi éppen elégséges volt a belső tér pontos rekonstrukciójához, amelynél a jelentős számú, kiásott kőfaragványt - a bezuhant boltozat bordáit, oszlopfejezeteket vagy az oldalfalak 14. századi freskótöredékekkel díszes kvádereit - az anastylosis alkalmazásával építették vissza. A többi termet, - ahol nem volt elegendő információ a rekonstrukcióhoz, de a maradványok és a falképek védelme megkívánta a lefedést - felülvilágítós vasbetonfödémmel látták el.

57 Visegrád néhány évvel „lemaradt" Fehérvár és Esztergom mögött. Noha a palotakomplexum romjait már 1934-ben megtalálta Schulek János, az igazán fontos leleteket, a kerengőudvar ülőfülkés-boltozatindításos hátfalát, majd magát az udvart a kút maradványaival csak 1940-194l-ben tárták fel. Még konzerválták a romokat, de a front közeledtével az ásatások abbamaradtak.

58 A folytatás 1948-tól újra csak Gerevichhez és környezetéhez fűződik. Tanszékének növendékei Dercsényi és Héjj Miklós vezetésével az egyik első tudományos módszerekkel folytatott, alapos dokumentációval kísért hazai ásatást végezték itt.

59 Az eredmények összefoglalása előbb kismonográfiában, majd a Pest megyei topográfia megfelelő kötetében jelent meg.'

1

" Rendkívüli jelentőségűek a Szakái Ernő nevéhez fűződő, részletesen publikált és kiállításon bemutatott kútrekonstrukciók, illetve a kerengő keleti szárnyának boltozat-rekonstrukciója.

61 Ezt - tekintve, hogy itt legalább az egyik fal a boltozatindításokkal fennmaradt

62 - Lux Kálmán tervei alapján Gerő László helyszíni irányításával meg is építették. A magyar műemlékvédelem két nagy korszaka között Dercsényi Dezső személye a kapocs. A személyi kultusz évei után, 1957-ben ugyanis neki adatott, hogy újjászervezze a műemlékvédelmet. Az új intézmény, az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) jól szervezett struktúrájára, kitűnő kutatói és tervezői bázisára alapozva remek diplomáciai-taktikai érzékkel a háttérből irányította a szakmai munkát, a párt által kinevezett igazgatók mögül. Ebben társa a tudományos osztály vezetője, Entz Géza volt. A magyar középkorkutatás két nemzetközi hírű tekintélye közösséget formált, együtt gondolkodni képes szellemi alkotóműhelyt hozott létre az OMF falain belül.

65 A 60-as 70-es években vált általánossá a tudományos megalapozottságú helyreállítások gyakorlata. A tervezést és a kivitelezést tudományos dokumentációval lezárt kutatás előzte meg. Ehhez a történeti források feltárása mellett a régészeti feltárás és az épületkutatás, a „falkutatás" módszere szolgált, amelyet a budai vár, majd Sopron polgárházain fejlesztettek ki. A tudomá-