Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban
Visegrád a turizmusból akar megélni. Alapvető célkitűzés lett az ide látogató tömegek szórakoztatása. A múltból könnyen eladható, olcsó vásári bóvlit készítenek. A fellegvár kínzókamrájában panoptikum borzolja idegeinket, az alsóvár modern teraszán idényrőlidényre a jelmezes vitézek ügyességében lehet gyönyörködni, a fatányéros „reneszánsz" gasztronómiáról pedig már esett szó. Nem úgy a fő attrakcióról, a palotajátékokról; a lovagi tornával, íjászversennyel, Toldi kupával meg miegymással egybekötött hamisítatlan bódés kirakodóvásárról. Lássuk be, mindennek szép történelmi kulisszára volt szüksége, és ezt a térdig érő romok nem szolgáltathatták. így ír erről Búzás Gergely: „...látva a kiállításokon és a műemléki romok között tanácstalanul bolyongó, és a múzeumokba talán soha vissza nem térő látogatókat, akik ezután múltjukat rockoperák, hollywoodi filmek vagy számítógépes játékok áltörténelem-meséiben fogják inkább keresni, erkölcsi kötelességünk cselekedni, [!] hogy megvédjük a múlt valódi értékeit, és megvédjük az embereket a mesék hazugságaitól. Akár tetszik, akár nem, nekünk valóban a film-mesék színes és izgalmas világával kell versenyre kelnünk." (kiemelés tőlem) 5 " Reszkess Mickey mouse, jön Visegrád! Végül szeretném felhívni a figyelmet, hogy a millenniumi „hipotézis" a nagyszabású visegrádi tervek szerint csak az építkezések első szakaszát jelentené. Ezek szerint a palotakomplexum további maradványai is kiépítésre kerülnének. (A millennium után ismét csak vékonyabban csordogáló pénzből most éppen a kápolna teraszára vezető lépcső épül.) A délkeleti palotaépületben helyeznék el a múzeumi üzemépületet, a délnyugati palotában lennének az idegenforgalmi és kereskedelmi terek. Az északnyugati palota reprezentatív nagyterem-együttesében konferenciaterem és időszakos kiállítások kapnának helyet, a szomszédos ferences kolostorban kutatóközpontot rendeznének be. 51 A felsorolt épületmaradványok java ideiglenes védőtetők árnyékában még alapvetően érintetlen, vesztenivalónk tehát még van bőven. Összegzés, avagy a nyugtalanító jövőkép Székesfehérvárott 1936-tól két év alatt ásták ki a prépostsági templom maradványait, majd kiegészítés és hozzáépítés nélkül, rommezőként mutatták be. Az összegyűjtött kőfaragványoknak és a Szent István-szarkofágnak közvetlenül az építészeti maradványok mellett mauzóleum és kőtár készült, és 1943-ban megjelent Dercsényi Dezső tollából a prépostsági templom monográfiája is. 52 Esztergomban 1934-től öt év alatt hozták felszínre a 12. század végi déli palotaszárny romjait. 1938-ra befejezték a feltárásokat, konzerválták a feltárt gótikus falképeket, felmérve az in situ maradványokat és a kőfaragványokat, alapos dokumentáció készült, 55 megszületett az építészeti helyreállítás, sőt elkészült és kiadásra került az eredmények tudományos összegzése is. 54 Mindkét helyen értelmesen használták ki a Szent István év adta politikai lehetőséget. Mindez a hazai műemlékvédelem akkori jól szervezett kis csapatának, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) érdeme. A szervezet elnöke 1934-ben Gerevich Tibor lett, a hazai tudományos élet jeles alakja, egyetemi tanár, művészettörténész. Személyében
