Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

Esztergom, avagy az Árpádok posztmodern palotája Esztergom millenniumi helyzetének előzményei évtizedekkel korábbra tekintenek viszsza. A második világháború után a hatvanas évektől újraindult kutatótevékenység jelentős leleteket hozott napvilágra, de ezek - és a falmaradványok - megfelelő színvonalú kiértékelése nagyrészt elmaradt.

21 Hiányzik az alapos dokumentáció, a kőfaragványok és a feltárt homlokzatok részletes felmérése, valamint az eredmények elvárható színvonalon való közzététele is.

22 Ugyanakkor az ezredforduló közeledtével a feltárt épületmaradványok reprezentatív helyreállításának igénye mind erőteljesebbé vált. Olyannyira, hogy mindezen kutatási hiányosságok nem képeztek akadályt a „helyreállítás" előtt, és az építkezést ettől függetlenül megkezdték.

23 Adottság még az esztergomi múzeumi szervezet széttagoltsága: a Vármúzeum amely a Magyar Nemzeti Múzeum fiókintézménye - és a Balassa Bálint Múzeum különálló intézmények, noha tevékenységi körük gyakorlatilag megegyezik. A két múzeum együttműködése sem zavartalan; az előbbi igazgatója, Horváth Béla úgy szakmai felelőse a várbeli kutatásoknak és kiállításoknak, hogy a várban semmilyen kutatómunkát nem végzett, nem is középkorral foglalkozó szakember, míg az utóbbi vezetője, Horváth István évtizedekre visszamenő esztergomi ásatási tapasztalatokkal rendelkezik.

21 A várbeli ásatások során jócskán felgyülemlett, több ezer tételes kőanyag az ezredfordulón már jó ideje nagyrészt barakkokban és egy nyitott féltető alatt hányódott. Az egyik legnagyobb és legfontosabb középkori kőanyaggal rendelkező múzeumunknak nincs fel9. Esztergom, várpalota. Átnézet a bazilika kupolájából a millenáris építkezések után