Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

0 50m 3. Visegrád, királyi palota. A palotaegyüttes periodizált alaprajza. Rajz: Búzás Gergely (szerk.): A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád, 1994. 112. mutatnak. (6. ábra) A megoldás méltatlan a hely szelleméhez, arról nem is beszélve, hogy a részletek tanulmányozása egyes helyeken csak négykézláb mászva lehetséges. Újabban, bizonyára a hajléktalanok betelepülésétől tartva, a szeparációt kiteljesítve, ezeket a részeket sűrű szövésű vasráccsal zárták el. Az oldalfalak nélküli védelem, azaz a védőtető építésének elhatározása a fagyveszély miatt lehetetlenné tette a régészeti objektumok, a padló maradványok és sírok bemutatását. (7. ábra) A tető a fal- és pillérmaradványok esetében is mindössze az esővíz ellen véd, a csapóeső és az említett fagy ellen már nem. A talaj közelében szabad széljárást enged, így a rom a hó ellen sincs biztosítva. Végül nem segít a magas talajvízszint káros hatásának kiküszöbölésében sem.

8 A sétány és a védőtető távolról sem fedi le a romterület egészét. Nemcsak a rom északi mellékhajója és a déli kápolnapár jelentős része, de az Árpád-kori keleti végződés, a négyszöges téregységpárral kísért apszis maradványa is szabad ég alatt áll, külső, lizénás tagolásával együtt. (7.ábra) A Mátyás-kori, óriási szentélybővítés alapjai sem kaptak semmilyen védelmet. A délnyugati torony előtt a tető és a járda találkozása nincs megoldva, a toronytól keletre eső rész fedetlen maradt. (8. ábra) Az ide eső maradványokat éppúgy, mint az apszis falait az elkészült védelem után is nádazással és fóliával kell télire betakarni. A romok védelmére emelt építmény azonban nemcsak alkalmatlan feladata betöltésére, hanem - és ez a legelképesztőbb a történetben - kétféle módon is aktívan rombol-