Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Máriapócs, Szent Bazil-rend kolostora (Juan Cabello - Mentényi Klára)

máriapócsi gyűjteményében fennmaradt. Egyelőre nem ismerjük az építészt, min­denesetre valószínű, hogy ugyanaz a sze­mély tervezte a templomot és a kolostort. Ez a terv - kisebb változtatásokkal és a boltozatok jelzése nélkül - szinte azono­sítható a mai épülettel. A templomhoz átvezető emeletes folyosó nem nagy időkülönbséggel, de utólagosan épült hozzá a már álló észa­ki homlokzathoz. Emeleti boltozatainak rokonsága az emeleti kettős szobákban megfigyelhető megoldásokkal valószí­nűvé teszi, hogy itt is az újonnan érkező mester dolgozott. Az alig egy-két évet jelentő periódus­különbség egyértelműen megfigyelhető a mai épületben. Mégpedig elsősorban a boltozatok eltérése mutatja a válto­zást. Éppen ebben a keleti szakaszban a fiókos dongaboltozatok helyett ugyanis csehsüvegboltozatok találhatók, s alat­ta helyezkedik el a hasonló kialakítású, nagy pince is. Valószínű, hogy az építke­zés leállítása után másik kivitelező mestert fogadtak, aki már az újabb boltozási techni­kát részesítette előnyben. Ennek ellentmond ugyan a túlsó oldalon lévő ebédlő lefedése, itt azonban a terem nagysága miatt is választhatták a modernebb cseh süvegboltozatot. A keskeny dongaboltozatos terek, amelyek a két típusú lefedést elválasztják egymástól, az első építési szakasz határát jelentik. Az egységes barokk térformálását máig őrző kolostor épületében (a homlokzat kutatására nem volt módunk) mindenekelőtt tisztáztuk, hogy az oldalfalak és a bolto­zatok a folyosókon és a belső helyiségekben is egyidősek és egységesen téglából készül­tek. A jellemző téglaméret 30 x 6, 30 x 5,5 - 14 x 6 cm. A habarcs szürkésbarna színű, a mész mellett homokot is kevertek hozzá. Az első rétegű vakolat - már ahol meg lehetett fogni - szintén szürkésbarna, porózus anyagú. Már ránézésre is nyilvánvaló volt, hogy a ma látható egyenes záródású ajtók nem lehetnek régebbiek a 19. század végénél-20. század elejénél, a kutatás azonban igazolta e szerkezetek másodlagosságát és az eredeti ajtófülkék szegmensíves záródását. A 18. század végi ajtók - a kor szokásának megfelelően - a fülkék belső síkján helyezkedtek el. Egyetlen eredeti barokk ajtó maradt fenn az átkötő folyosó emeletének templom felőli végében. A cellákban talált, részben kályhák számára létrehozott falfülkéket kötésben falazták az oldalfalakkal és önálló teherhárító ív is készült hozzájuk. A jelenlegi nyí­Máriapócs, Szent Bazil-rend temploma és kolosto­ra. Belső folyosó barokk boltozattal és 20. század eleji ajtóval, valamint színes, öntött műkő burko­lattal. Fotó: Juan Cabello, 2001.

Next

/
Thumbnails
Contents