Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Máriapócs, Szent Bazil-rend kolostora (Juan Cabello - Mentényi Klára)

A sírkő végleges elhelyezéséről Horler Miklóssal közös álláspontot fogalmaztunk meg. A sírkő felállítása után (Marcali Városi Múzeum) el kell még készíteni egy, a sírkő előkerülésének és restaurálásának - fotókkal és rajzokkal illusztrált - hiteles történetét bemutató tablót. Ekkor kerül majd méltó helyre a magyarországi reneszánsz építészet és szobrászat vitatott alakjának, Joannes Fiorentinusnak egyetlen eddig ismert magyarországi munkája. Faragó János MÁRIAPÓCS, SZENT BAZIL-REND KOLOSTORA A baziliták Munkácsról, a Csernekhegyi kolostorból települtek Máriapócsra, ahol a csodatévő kegyképhez járuló zarándokok ellátása miatt vált szükségessé a rend letelepítése. Az építkezés Olsavszky Mánuel munkácsi püspök kezdeményezésére két éven át zavartalanul folyt, majd 1751-ben leállították. A szerzetesek 1753-ban költöztek be a kolostorba, amely állítólag 1756-ban készült el. (Puskás Bernadett: A máriapócsi kegytemplom és bazilita kolostor. Művészettörténeti Értesítő XLIV (1995) 169-191.) A püspök 1750-re datált végrendeletén (Anarcs, Dudás Bertalan atya levéltára) - a templommal együtt - ábrázolták az addig elkészült épületet is. Ezen jól látszik, hogy a nagyjából szabályos téglány alaprajzú kolostor körvonalakkal jelzett keleti szárnya még hiányzik. Létezett tehát egy terv, amelynek alapján a még hátralévő szakasz kontúrját is bemutatták. Talán azonosítható ezzel az a földszinti kolostorterv, amely a rend Máriapócs, Szent Bazil-rend temploma és kolostora délnyugat felől. Fotó: Juan Cabello, 2001.