Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Marcali, Városi Múzeum A Joannes Fiorentinus szignójával ellátott Forgách-sírkő restaurálása (Faragó János)

módszer szerint felmértük és letisztítottuk, így állt össze a sírkő 76 db olyan töredéke, amely a sírkő faragott felületéből származott. Valójában azonban ennél sokkal több darabunk volt, mert a sírkő belsejéből is nagy mennyiségű töredék állt rendelkezésünkre, amelyek azonban nem kaptak leltári számot. Elég jelentős részük összeragasztható volt a sírkő felületéből származó (leltári számot kapott) töredékekkel. A nagy számú töredék és „méreteik" határozták meg, hogy milyen módszert válaszszunk a sírkő restaurálásához. Közös koncepcióként először a teljes rekonstrukció fogalmazódott meg. Ehhez elkészült a sírkő kiszerkesztett méretét kitöltő - a meglévő nagyméretű eredeti darabokhoz megfelelő fémcsapolásokkal kapcsolódó - öntött vörösmárvány zúzalékból készült műkőrész. A fémcsapok alkalmazását szükségesnek véltük, mert a sírkő így már 1-4 tonna súlyú volt. így már rendelkezésünkre állt egy biztos statikai alap, amelyre rá lehetett építeni a 60 db táblatöredék darabjait. A nagy címeres részlethez öntés előtt még hozzá lehetett néhány darabot ragasztani. A helyreállítás első szakaszában a sírkő tábla részét is teljes formában kifaragtuk. Közben elkészült a táblatöredék rajza, ami Horler Miklós szövegrajza és az általunk készített töredék darabok kontúr rajzából állt össze. A kontúr rajzokat pausz papírból kivágtuk, és a kiszerkesztett tábla szövegmezőjébe, a megfelelő helyre beragasztottuk. Tulajdonképpen ez volt az az állapot, ami megváltoztatta az eredeti, a teljes rekonstrukciót megfogalmazó koncepciónkat. Most már pontosan lehetett látni a töredékek és a tábla teljes szövegének arányát, azt, hogy mennyi hiányzik belőle, s mennyi a meglévő, s a meglévő eredeti darabok hol is helyezkednek el a tábla szövegmezőjében. Az eredményt látva megváltoztattuk eredeti elképzelésünket, elvetettük a sírkő teljes rekonstrukcióját. így nem került sor a címer kiegészítésére sem, noha a címer kőtöredékre való mintázása és annak pozitív gipsz öntése is elkészült. A megtisztított töredékek rajz alapján kerültek felragasztásra úgy, hogy befaragtuk őket a tábla műkő részébe. A felragasztás után a hézagokat nullás vörösmárvány zúzalékból készült műkővel öntöttük ki, amelyet szilárdulás után az eredeti sík alá faragtunk. Ebben a koncepcióban a sírkő felületéhez nem tettünk kiegészítést sehol sem, mégis formailag egy komplex mű született. Marcali, Városi Múzeum. A Joannes Fiorentinus szignóját hordozó, reneszánsz Forgách-sírkő restaurálás közben. Fotó: Faragó János, 2000.