Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Marcali, Városi Múzeum A Joannes Fiorentinus szignójával ellátott Forgách-sírkő restaurálása (Faragó János)

Az ily módon szerencsésen keltezett déli épületrész egységes kialakítású a földszinten és az emeleten. Az emeleten a déli ablaktól északra, közvetlenül mellette előkerült egy hozzá tartozó, korábbi ablak áthidalójának széle. Az áthidaló nagyjából a mai ablak magasságban húzódott. A mai bejárat - a kapualj belső boltozatával összefüggésben - csupán egy még későbbi időszakban alakult ki, mellette feltártuk a kb. 75 cm-rel délebbre húzódó egykori kapu függőleges kávájának vonalát. Az első periódusú vakolat fölött egy igen élénk, vörös-fekete-fehér színnel festett (18. század második fele) architektúra töredékei maradtak fenn. Ez mindkét homlokzatrészre kiterjedt, hiszen további maradványai figyelhetők meg az ekkorra már beépített, a szomszédos Schneller utca 3. számú ház felé eső sarkon is. Az udvari homlokzaton említésre méltó az az emeleti széles, íves nyílás, amely a kapualj boltozatával együtt szintén a 18. század második felében készült, és amelyet egykor sötétebb színű meszeléssel kialakított, simított sáv kereteit. Sajnos nem tudjuk, hogyan vakolták a hozzá tartozó falsíkot, mivel ezek a vakolatok nem maradtak meg. Mivel a 20. századi javítások erőteljesen befolyásolták a véletlenszerűen megmaradt töredékeket, csupán feltételezzük, hogy mivel kívül ebben a korszakban helyezték el a ma is látható emeleti kőkereteket, a késő barokk építkezés természetszerűleg az utcai homlokzaton is együtt járt egy új vakolatképzéssel. Ennek azonban sajnos egyetlen maradványát sem ismerjük. A kutatást és az azt követő helyreállítást a Kőszegi Városgondnokság kezdeményezte és finanszírozta. Építész: Gyarmati Mihályné, restaurátor: Haraszti Margit B. Benkhard Lüla - Mentényi Klára - Simon Anna MARCALI, VÁROSI MÚZEUM. A JOANNES FIORENTINUS SZIGNÓJÁVAL ELLÁTOTT FORGÁCH-SÍRKŐ RESTAURÁLÁSA A sírkő sorsáról és állapotáról kimerítő és hiteles feldolgozást olvashatunk Horler Miklós tanulmányában (Építés-Építészettudomány XV. 1983). A sírkő első, a címert is tartalmazó darabja 1978. tavaszán került a soproni kőszobrász műhelybe. Mivel akkor még sok minden hiányzott hozzá, restaurálására nem került sor, hiszen a feltárások nem fejeződtek be. A későbbi években több alkalommal is folytatódtak a kutatások, míg végül 1993-ban befejezettnek lehetett tekinteni a sírkő töredékeinek feltárását. A töredékek már nem kerültek a soproni kőszobrász műhelybe - egy részük az OMvH székházában, a másik részük az ÁMRK budapesti kőszobrász műhelyében került elhelyezésre. Közben az anyag nagy részéről elkészült a töredék-katalógusa. A soproni kőszobrász-csoport a sírkő helyreállítási munkáit 1999 őszén kapta meg. Az érdemi munka 2000 januárjától indult meg Horler Miklós vezetésével. Először a restaurátori beavatkozással kapcsolatos tudományos elvárások kerültek megfogalmazásra. A munka első része abból állt, hogy a még fel nem mért töredékeket az eddigi