Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Komárom/Szőny – Brigetio, Vásártér 2. Leletmentés során feltárt falfestmények restaurálása (Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia)

Az a nyilvánvaló cél, hogy egy adott temetőt a lehető legteljesebben feltárjunk, és e minden részletre kiterjedő feltárás után értelmezzük, ezen esetekben nem valósítható meg. Az üdítő kivételek pedig - pl.: Zsámbék - csak megerősítik számomra azt a meggyőződést, hogy ilyen feltételek mellett szakmailag nem kívánatos akár a legkisebb mértékben sem beleásni egy temetőbe, hogy annak érintetlensége megmaradhasson egy esetleges későbbi kutatás számára. Koppány András KOMÁROM / SZŐNY - BRIGETIO, VÁSÁRTÉR 2. LELETMENTÉS SORÁN FELTÁRT FALFESTMÉNYEK RESTAURÁLÁSA A szőnyi Vásártéren 1992 óta folynak feltárások az ELTE Régészettudományi Intézet pártfogásával, a komáromi Klapka György Múzeum keretein belül, Számadó Emese és Borhy László régészek vezetésével. Az ott feltárásra került falfestmények közül a nőalakkal és ágaskodó lóval díszített mennyezetfestmény már ismert. Kevésbé ismert azonban a Vásártér mellett - egy családi ház gazdasági épületének felújítása során előkerült falfestmény-lelet, amelynek feltárását 1999 és 2001 között végeztük. A falfestmény töredékek a gazdasági épület déli alapjának megerősítésekor, a jelenlegi járószint alatt, 80-100 cm mélységben kerültek elő. Az első kutatóárok és az 1999ben megnyitott terület tanúsága szerint a falfestmény omladék a gazdasági épületben folytatódott, ezért a feltárást szakaszonként kellett végezzük, hogy az épület alapja és falai meg ne süllyedjenek. A felnyitott felületek mellett mindig meghagytunk földszakaszokat, hogy az épület alapjait megtámassza. Ennek ellenére viszonylag nagy területeket tárhattunk fel egy lépésben, amelynek köszönhetően egyértelműen kiderült, hogy az agyagtéglából épült, kő alapú épület leégett, omladéka maga alá temette a falfestményeket, amelyeket szerencsére azóta nem bolygattak. A tetőomladék rendszerben történt kiemelése után meglepően nagy, töredezett, azonban összefüggő falfestmény felületeket bontottunk ki, amelyek kiemelését szektorokra bontva, folyamatos dokumentálással végeztük. Az összefüggő felületek, illetve a falfestmény töredékek zöme a feltárt terület nyugati szélét képező római kőalap tövében került elő, amelynek teteje fölött 50 cm-el, azzal egy síkban a családi ház alapja húzódik. Az összetartozó töredékcsoportokat egyben emeltük ki. A kiemelést Paraloid B72 4-5%-os, acetonos oldatával történő leragasztással végeztük, mert a fedett épület és az ilyen mélységben jelenlevő talajnedvesség miatt a töredékek, illetve az egyébként általunk kiemelésre használt CMC oldat kiszáradása elképzelhetetlen volt. A többszörös gézréteg felragasztása után - amely egyúttal szigetelő rétegként is szerepelt - a felületek egy részét Poliuretán habba ágyazva, másik részét merevítésekkel ellátva emeltük ki. Minden töredék, illetve összefüggő felület a szektor jelzésével ellátva került raktárba, így a rajzos és fényképes dokumentáció segítségével könnyen követhető, hogy