Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Kisapáti, Szent Kereszt-kápolna (Koppány András)

Kisapáti, Szent Kereszt-kápolna. A középkori eredetű, 18. században újjáépített templom déli homlokzata. Fotó: Koppány András, 2001. a középkori, egyszerűen tagolt déli kaput részben befalazták, és az új kőkeretes barokk kaput kissé kelet felé eltolva helyezték el. Északon sekrestyét toldottak a kápolnához. Az épület környezetében elsősorban a hegy felől jelentős a feltöltődés. A kápolna nyugati végfala előtt két párhuzamos kőfalazat látható, a felmenő falazaton azonban nincs falcsorbázat, és a falakat sem zárja nyugati keresztfal. Alapozásuk ugyanakkor jelentős mértékű. Mindezek alapján felvethető, hogy egy másodlagos torony visszabontott alapozása lehet. Az épület érdekessége a sekrestyébe vezető reneszánsz ajtókeret. Az ajtó nyilvánvalóan másodlagos, felvethető azonban, hogy a jelenlegi kőkeret nem ide készült, hanem talán a déli kapuban állhatott. Ez esetben feltételezzük, hogy nem a barokk újjáépítéskor alakítják át először a déli kaput, hanem az már korábban megtörtént. A kápolna belső terében festés maradványai találhatók, amelyek az 1958-as helyreállítás óta tovább pusztultak. Az épület körül nem kívántam feltárni a temetőt, mivel a kutatás és a helyreállítás finanszírozása csak az épületre koncentrálódott. Az a műemléki gyakorlat, amely elsősorban a fennálló épület helyreállítására koncentrál, ritkán engedi meg, hogy az adott templom körüli temető feltárását is elvégezhessük, bármennyire is kívánatos volna szakmailag. Ugyanakkor a legtöbb műemlékileg védett középkori templom általában a település belső részében áll, ahol sokszor házak, telkek húzódnak a valamikori templom körüli körítőfalon belül, s ez lehetetlenné teszi a temető minél teljesebb feltárását.