Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Hatvan, Grassalkovich-kastély (D. Mezey Alice - Haris Andrea)

Hatvan, Grassalkovich-kastély. A főszárny földszinti árkádíves folyosójának pilléralapozása és teherhárító íve az udvar délnyugati sarkában. Fotó: D. Mezey Alice, 2001. értelmezésekor arra a következtetésre jutottunk, hogy az oldalrizalitok eredetileg nemcsak az osztópárkányig, hanem egészen a főpárkányig felnyúltak, feltehetően ott a főpárkányba begolyvázódtak, s ezzel a főhomlokzatnak a mainál lényegesen plasztikusabb megjelenését biztosították. Az oldalrizalitok erőteljes plasztikus megjelenését a magas lábazati zóna rézsűs kialakítása is hangsúlyozta, melynek visszafaragott, eredetileg hengeres téglasorral képzett, plasztikus lezárását is sikerült feltárnunk. A főhomlokzat középrizalitjában, a főpárkány alatti 77 cm-es sávban és a négy lapos lizénában szintén visszafaragott felületet tártunk föl. A négy lapos lizéna közepén feltárt, megfaragott felület mutatja, hogy a lizéna eredetileg pozitív tükrös, kifelé lépcsőző testű volt, melynek az előkerült nyomok alapján fejezete és lábazata is lehetett. Az emeleti díszterem íves záradékú ablaknyílásainak szemöldöke fölött pedig íves rézsű biztosított átmenetet a homlokzati síkhoz. Az alapozás megfigyelésére a kastély homlokzatai előtt fektetett dréncsövezés árkaiban nyílt lehetőség. A főszárny udvari folyosóinak pilléralapozásai váltak láthatóvá az árkokban. A pillérek a járószint fölött téglából épültek, alatta mintegy 1 m-es mélységig durván megmunkált kőkváderek és téglasorok mutatkoztak, ez alatt erőteljesen szélesedő rézsűvel, sárgás habarcsba rakott, kő-tégla vegyes alapozású pilléralapok készültek. A pillérek között - a nyugati folyosószakasznál - 30 cm széles teherhárító téglaátboltozások támaszkodnak a rézsűs pilléralapokra. A keleti oldali folyosószakasz átbol-