Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Jászberény, ferences templom. Falképrestaurátori kutatás (Hoffer Andrea)

tozásait a csatornavezetékek faláttörései elpusztították, csak néhány felfekvés nyoma maradt meg. Az átboltozásra terhelődnek a parapet felfalazások. A főépület kapualjtól keletre eső pilléreit mindenhol egy elplanírozott égési rétegbe vágták bele, amely alul 1-2 cm vastag faszenes, felette 10-15 cm vastag téglatörmelékből áll. A téglatörmelékes rétegben jelentős számú kerámia töredék található, amely a 17. századra datálható. A réteg a teljes nyugati szárny kiásott alapozási árkaiban megfigyelhető volt, de a kocsiáthajtó tengelyében megszűnt, a nyugati szárnynál nem jelentkezett. A nyugati szárny és a középrizalit alapozása szervesen csatlakozik egymáshoz, a keleti szögletet egy új pincelejárat takarja. A kocsiáthajtó alapozási síkja a földszinti ablaknyílások alatt 92 cm-re van, a nyílásban megszakad és 40 cm-t ugrik előre a kapunyílás síkjától. A nyugati szárny udvari oldalán az alapozás homogén. Alapozási árokba csömöszölt kő-tégla törmelék vegyesen fordul elő, a felületet szürke habarcsréteg fedi. Keleten viszont nem egységes az alapozás. Az északi harmad alatt - minden bizonnyal a fal máig tartó süllyedései miatt - az alapozást teherhárító ívekkel többször javították. Az épületszárny teljes hosszában megfigyelhető egy vízszintes elválás. Az alsó alapozás 10-15 cm-rel ugrik vissza a fölötte lévőhöz képest. A két alapozási réteg között vékony földréteg van. Az udvar délkeleti belső sarkától számított második ablak alatt beásás és benne terméskövek vannak. A kapualj közepétől kelet felé nyomon követhető égésréteg itt megszakad. A szárny közepén nyíló ajtó alatt kőboltozat figyelhető meg, melynek északi széle a korábbi alapozáshoz csatlakozik, a másik oldala törmelékes betöltésben van. D. Mezey Alice - Haris Andrea JÁSZBERÉNY, FERENCES TEMPLOM. FALKÉPRESTAURÁTORI KUTATÁS A jászberényi Jézus Neve Plébánia megkeresése alapján 2001 augusztusában értesültünk arról, hogy a Jászberény, Ferencesek terén lévő, volt ferences barátok temploma belső felújításra szorul. Tekintettel arra, hogy a templom védett műemlék, a külső és belső felújítási munkák elvégzése műemlékvédelmi szakemberek bevonását igényli. Mivel a jelenlegi feladat a templombelső falképeinek helyreállítása lenne, szükségessé vált a restaurálást megelőző falkutatás elvégzése. Erre a feladatra kaptunk Balázsovits Zsuzsanna kolléganőmmel együtt megbízást. A templom Jászberény legrégibb műemléke. Eredete a késő középkorra nyúlik viszsza. A kezdetekről bizonytalan adatok maradtak fenn. Először IV Sixtus pápa bullája említi meg, amely 1472. május 18-án kelt, s mellyel engedélyt adott a jászok és kunok között térítő munkát végző ferences szerzeteseknek, hogy birtokba vegyék a templomot és a rendházat. Az egri egyházmegyéhez tartozó Berénszállás hívei Mátyás király