Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Visegrád, Szent András-monostor (Buzás Gergely)

A helyreállítás során dokumentáltuk a kert nyugati kerítésének feltárt alsó részét. A kerítésfal déli harmadában egy ajtóra utaló nyomokat figyelhettünk meg, de az ajtó faragott köveiből már semmi sem maradt. A fal északi végén, a kocsibejárat alá nyúlva egy faház maradványait lehetett megfigyelni a kerítésfal belső oldalán: egy gerendavéget és egy gerendalenyomatot, valamint egy téglával falazott foltot, amely esetleg kéményakna alja lehet. A múzeumi irodaépület kerti kapuja mellett egy gázvezeték árokban egy vékony kelet-nyugat irányú középkori falat figyeltünk meg, amely talán összefügghet az épülettel. A kert Anjou-kori kútjából Gryneusz András dendrokronológiai vizsgálat céljából kiemelte a fakeretet. Munkatárs: Gryneusz András Búzás Gergely - Pálóczy Horváth András - Szőke Mátyás VISEGRÁD, SZENT ANDRÁS-MONOSTOR A visegrádi Szent András-monostor területén - amelynek feltárása 1890-1895 között folyt - az 1920-as években a Latinovits család villája épült fel. Az épület a második világháború után a SZOT üdülője lett. Az 1980-as években megkezdték felújítását, de 1989 után privatizálták. Az épület azóta üresen állt. Az idén új tulajdonos vásárolta meg, a Waldzell Kft., amely az épület helyreállítási terveinek elkészítésével Mártonffy Gábort bízta meg, a Mátyás Király Múzeumot pedig felkérték a leletmentő ásatás elvégzésére. A munka megkezdésére csak október 1-én nyílott lehetőség. Az ősszel egy tájékozódó kutatást végeztünk, amelynek az volt a célja, hogy a tervezés érdekében információkat szerezzünk a kolostor pontos helyéről és a maradványok állapotáról. Az épület felmérése, valamint Szőke Mátyás korábbi megfigyelései és kutatásai alapján a templomot feltételesen a villaépület déli homlokzata elé lokalizáltuk. Ezt a feltételezést sikerült is bizonyítanunk az épület pincéjében végzett falkutatással, valamint a kertben nyitott öt kutatóárokkal. Kiderült, hogy az épület északnyugati sarka alatt lévő pince nyugati fele középkori falak felhasználásával épült. Ezek a falak a középkori templom két északnyugati mellékkápolnájának a falai. A pince korábbi az 1920-as években épült háznál. Építésével egyidejűleg felette egy egytraktusos, a mainál rövidebb házat emeltek, kelet felé kőkerítés csatlakozott hozzá. A kerítésfalba, amely a mai villaépület középfőfalát alkotja, egy kétszer hornyolt bordát találtunk befalazva (nem bontottuk ki). A kert területén a 2001/1. kutatóárokban feltártuk a templom nyugati homlokzati falának kiszedett alapozási árkát. A 2001/2. kutatóárokban a templom hosszházának középső részén egy észak-déli irányú, szintén kiszedett fal árkát találtuk meg, mellette építési réteggel, ami felett két periódusú padlószint húzódott. Az alsó padlószint ráfedett az 1. sírra, ami viszont már elmetszette az építési réteget. A sírnak csak az észak-