Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Visegrád, Szent András-monostor (Buzás Gergely)

keleti sarka esett bele a kutatóárokba. A kutatóárok alatt egy nagyméretű, köves betöltésű üreget, talán egy kriptát találtunk, amelyet már az első padlószintet áttörve ástak le, de a második padlószint rátakart a beásására. Az objektumot a kutatóárok kis mérete miatt nem tudtuk feltárni. A 2001/3. kutatóárokkal a sekrestyekápolna oltárát kerestük, de csak a kiszedett alapozás árkát találtuk meg. A 2001/4. szelvényt a diadalív déli fele fölött nyitottuk. Megtaláltuk a gótikus diadalív részben kiszedett alapozását és mellette a négyzetes alaprajzú román kori szentély déli falának egy rövid szakaszát, amelyből csak az alapozás alsó kősóra került elő. A román kori szentélyfal mellett, annak építési rétege alatt tártuk fel a 3. sír lábrészét, és a szentélyfal tetejére ráásva a 2. sír lábrészét. A 2001/5. szelvényben a templom déli kapujának a helyét figyelhettük meg. A gótikus templomfaltól délre megtaláltuk a kerengő habarcsos padlószintjét is. A gótikus templomfalat és a templomon belüli területet két újkori árok erősen megbolygatta, de egy foltban épen maradt a gótikus padlószint habarcsrétege. Ezt átvágta egy 14. század második felére keltezhető féríisír (4. sír). A rossz megtartású csontvázon megfigyelhető volt a bőröve, amelyet két rézkarika és egy kerek vascsat díszített, valamint csuklyájának szegesei. A sírban egy erős fakoporsó nagyméretű szegeit is megtaláltuk. Tőle nyugatra az 5. sír lábrészét is sikerült megfognunk. Az újkori beásások és a késő középkori sírok által erősen bolygatott területen csak csekély nyomait találtuk meg a román kori templom déli mellékapszisának, de ebből is megállapítható volt, hogy az apszis félköríves alaprajzú lehetett. 60 cm-es falvastagsága és a mai szinthez képest 150 cm-es alapozási mélysége megegyezett a főszentélyével. Az ásatás eredményeként megállapíthattuk, hogy a kolostorromot az 1890-es évek feltárásai után súlyos károk érték: a romokat a tulajdonosok házépítésre használták, a falak jelentős részét kitermelték. Ennek ellenére néhol még jelentős alapfalmaradványokkal kell számolnunk, az alapozási árkok pedig máshol is megfoghatóak. A templomban lévő sírok jó része bolygatatlan. A villa építése során készült tereprendezés miatt feltehetően a kolostor területén sérülhettek súlyosabban a romok. Az idei kutatás legjelentősebb eredménye a román kori templomszentély alaprajzának tisztázása: a két félköríves mellékszentély között a négyzetes alaprajzú főszentély. A falak csekély alapozási mélysége (kb. 30 cm) és kis vastagsága (60-80 cm) feltűnő. Visegrád, Szent András-monostor. A 2001/5. szelvényben feltárt román kori déli kapu helye valamint a 4. számú férfisír, értékes leletekkel. Rajz: Búzás Gergely - Arnóti Zsuzsa, 2002.