Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Veszprémvölgy, apácakolostor. A régészeti kutatás során előkerült falképtöredékek (M. Veres Lujza)

A díszteremtől nyugatra eső szobában pedig virágmustrás fríz zárja le a mennyezet alatt az oldalfalakat. Folyosóról nyíló délkeleti szobájának falát a sarkoknál és a nyílászárók mentén széles, indás bordűr keretezi, ahol az így kialakított türkizkék mezőben lesarkított keretű képek találhatók, melyben figurális ábrázolások voltak. Supraportjaiban pedig tájképek maradványai sejthetők. Míg a mustrákat sablonok felhasználásával készítették, de kézi festéssel fejezték be, addig a „képeket" teljes egészében kézi festéssel készítették. Közeli analógiáit a csombárdi Pongrácz-kúriában tártuk fel az 1980-as évek végén, ahol a keretekben mitológiai jelenetek kaptak helyet. A kastély 20. századi historizáló átépítése, bővítése után is készültek enyves technikájú díszítőfestések a kastélyban, de ezek a későbbi átalakítások és a beázások miatt olyan mértékben károsodtak, hogy még elvi szinten sem rekonstruálhatók. A falképek, nagyfokú károsodásaik ellenére, ma még olyan állapotban vannak, hogy ha az épület megfelelő új funkciót kap, a festett dekoráció több teremben is restaurálható. Kívánatos lenne ez azért is, mert ilyen korú és jellegű díszítőfestés helyreállítására hazánkban alig néhány helyen került sor. Lángi József VESZPRÉMVÖLGY, APÁCAKOLOSTOR. A RÉGÉSZETI KUTATÁS SORÁN ELŐKERÜLT FALKÉPTÖREDÉKEK A hajdani cisztercita zárdatemplomhoz északról csatlakozó, a mai jezsuita templom belsejében elhelyezkedő kápolna déli falát és a kriptát a 14-15. század fordulóján bontották el. Visszatöltött törmelékanyagából kerültek elő 2000-ben azok az értékes középkori festésmaradványok, melyek keletkezése a régészeti rétegvizsgálat alapján az 1370-es éveknél korábbi időszakra tehető. A falképek 14. század közepére való datálását néhány, gótikus minusculákkal írott felirattöredék is igazolja. A 14 ládára való, erősen meszes vakolatú, porló anyagú freskótöredék konzerválása után a töredékek rendezése, csoportosítása következett. Ezt követően egy elég jól meghatározható dekorációs rendszer bontakozott ki. A freskótöredékek nagy része a déli apszisfalnál látható, egyetlen „in situ" állapotban fennmaradt, freskó technikájú, sötét kékesfekete színű lábazati festéstöredék felett helyezkedhetett el. Más maradványok viszont származhatnak a legkorábbi, átépített zárdatemplom bármely részéről (boltozati bordák, kapu-és ablakbélletek, lábazati sávok stb.). A freskótöredékekből figurális egységeket, feliratokat és főként ornamentális csoportokat sikerült elkülöníteni: Egy hermelinpalástos álló figura jobb szeme és homloka, glóriájának és sötétvörös, hermelinszegélyü palástjának töredékei, valamint egy vimpergaszerűen záródó fülke részletei alkotják az egyik csoportot. Egy másik álló figurához tartozhatott egy vörös ruhaszegély, gallérral és stólavéggel. A kékesfekete alapon fehér gótikus minusculákkal írt latin nyelvű felirat töredékeit felül bordó, kettős