Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Visegrád, ferences kolostor (Szőke Máyás - Laszlovszky József - Buzás Gergely)

fehér szegélyű sáv övezi. Ehhez sárga folt csatlakozik, glóriás, stilizált hullámvonalas női hajábrázolással. A sötétsárga, gemmadíszes szegély töredékei szintén figurához tartoztak. Az ornamentális egységek közül legjelentősebb az a kékesfekete alapon szürkésfehér pöttyözéssel díszített, négyszögletes mezőkre osztott szőnyegszerű mustra, melynek karakterét a négyzetek csúcsainak találkozási pontjain képződő centrumokból kiinduló négyágú, félköríves és egyenes oldalú, egymásnak ellentétesen forduló karú forgócsillag motívumok adják. A fehérrel kontúrozott ágak többféle, szabályosan váltakozó színűek. Ez valamely kapuzat széles, hevederszerű bélletét díszíthette. A legnagyobb számban megmaradt dekoratív töredékek ahhoz a korban tipikus, az itáliai Trecento művészetből átvett keretdíszítő rendszerhez tartoznak, ahol a különböző színű, rombusz alakú sávokat vastag fehér kontúrvonalak övezik, melyek a sarkokon átmetszik egymást. A köztük lévő okker felületeket - egyes töredékek alapján - barna indadísz élénkítette. Egy másik csoport kék alapon kétféle vörös indadíszítést mutat, mely ablakbélletet vagy boltmezőt boríthatott. A világoskék alapon fehér, pasztózus festésű indatöredékek is e körbe tartoznak. Egyes darabok felületét fekete, fehér, piros három-és hatszögekből álló, sakktáblaszerű díszítés borítja. E motívumrendszer legközelebbi analógiája az esztergomi várkápolna festett dekorációja. Az említett, forgócsillagos kapubéllet-díszítés tökéletesen egyezik az esztergomi várkápolna főbejáratának belső kapuív-bélletén látható, „in situ" állapotban fennmaradt díszítéssel. A lunetta indadíszéhez is társíthatok a veszprémvölgyi indás töredékek. Az esztergomi várkápolna festett diadalívének, északi kapujának és boltozatának festése a sakktáblaszerű díszítésekhez köthető. A várkápolna déli és nyugati hajófalán látható próféta-mellképekhez a veszprémvölgyi figurális elemek és a fehérrel övezett színes keretmotívumok állnak közel. Az említett festett motívumok a történelmi Gömör vármegye középkori festésű templomainak díszítési rendszerében is megtalálhatók (Csetnek - Stitnik, Gecelfalva - Kocelövce, Márton falva - Martin, Rákos - Rákos, Rimabánya - Rimavská Baha). A fent leírtak összefoglalásaként megállapítható, hogy az ismertté vált veszprémvölgyi falképtöredékek egy olyan hajdani festészeti együttes részei voltak, mely az esztergomi királyi műhely közvetítésével az itáliai művészethez kapcsolódva, a 14. századi magyar falfestészet élvonalbeli alkotásai között foglalt helyet. M. Veres Lujza VISEGRÁD, FERENCES KOLOSTOR 2001. augusztus 13. és szeptember 13. között végeztünk ásatást a visegrádi ferences kolostorban az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszéke és a Mátyás Király Múzeum együttműködésének keretében. :