Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Szigliget, vár (Gere László)

Szigliget, vár. A feltárt kaputorony. Fotó: Gere László, 2002. tudni, részben a falak már említett roncsolása miatt, részben azért, mert a 17. századi téglapadló alatti rétegek vizsgálatára még nem került sor. A háromosztatú szerkezet csak azután alakult ki, miután fallal összekötötték a nyugati tornyot és a téglapadlós helyiséget. Ez már 1569 előtt megtörtént, hiszen Giulio Turco már így ábrázolta az épületet. A középső keskeny helyiség csak folyosóként szolgált, illetve innen fűtötték az északi szoba kályháját. Az őszi ásatási idényben nem tudtuk a Felsővárban folytatni a feltárást a kitermelt föld elszállításának megoldatlansága miatt. A szükségessé váló szállítórendszer alsó fogadóállomásának kiépítéséhez fel kellett tárni az Alsóvár nyugati részét. Az Alsóvár ezen részében már 1996-ban nyitottam kutatóárkokat. Az akkori megfigyelések alapján tudtuk, hogy a fent említett célra megfelelő lesz a terület, ha feltárjuk az itt található kaputornyot. A kaputorony külső falsíkját már a korábbi - a várfal előtti - ásatások során meghatároztuk. A torony feltárását az észak-déli tengelyében húzott árokkal kezdtük meg. Első lépésként a torony déli falát és az azon átfutó rétegeket akartuk meghatározni. Az árokban nem csak a torony déli falát - a boltindítással - találtuk meg, de sikerült meghatározni a kaputorony és a Felsővár északnyugati tornya közötti összekötő fa maradványait is. A torony feltárását a továbbiakban két kelet-nyugati árokkal folytattuk, célunk itt a torony járószintjének és az ahhoz tartozó utaknak a meghatározása volt. Az árkok dokumentálása után kerestük meg a torony járószintjeit, illetve az azokhoz tartozó utakat.