Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Szolnok, ferences templom. A falképek szondázó kutatása és restaurálása (Hoffer Andrea)

A 6 x 6 m belméretű torony déli falában megmaradt a boltváll és a boltozat indításának egy jelentősebb részlete. A 2 m vastag északi - külső - fal közepén egy nagyméretű lőrés alsó részét tártuk fel. A keleti és nyugati kapu kutatása során eredeti helyükön találtuk meg a kerékvetőket és a szárkövek alsó rétegköveit. A nyugati - külső - kapunál a keretkő lábazata alatt sértetlenül került elő a felvonóhíd perselyköve. A kapu előtt feltártuk az ún. farkasvermet is. A szárazárok feltöltése szinte teljes egészében kőtörmeléket tartalmazott. A belső - keleti - kapu minden bizonnyal a torony belseje felé nyíló, kétszárnyú kapu lehetett. A déli szárkő mellett fennmaradt a kapuszárny függőleges tengelyének perselyköve is. A déli falon a kapu szárkövétől a torony sarkáig kb. 1,5-2 m

2-es falfelületen megmaradt a fekete kváderezésű vakolat. A kaputorony ráépült egy korábbi nyugat-kelet irányú várfalra. Ennek a korai falnak csak az alsó - 80-100 cm magas - része maradt meg. Ezt a falmaradványt mintegy alapként hasznosítva építették fel a tornyot. A korai várfal valaha 20-25 m-rel nyugatabbra ért véget a kaputoronynál. Az 1569. évben, amikor Turco felmérte a várat, már biztosan állt a kaputorony, ami akkor a vár bejárata volt, de a nyugati várfal alsó szakaszát ekkor még nem építették újjá. Később azonban a megmaradt régi alapokon új várfalat emeltek. Az ekképpen nyugat-délnyugati irányban kibővített várat egy ejtőrácsos kapu zárta le. Alsó szárköveit a kerékvető kövekkel együtt megtaláltuk. A keleti szárkő mellett a falmagban egy 60-70 cm átmérőjű aknát tártunk fel, feltehetően ebben helyezték el a csapórács könnyebb felvonását lehetővé tevő ellensúlyokat. Az ejtőrácsos kaput magába foglaló fal azonban nincs kötésben a nyugati várfal fentiekben említett alsó szakaszával. A kaputorony és az ejtőrácsos kapu közötti területnek mintegy kétharmada vár még feltárásra, így szinte biztosra vehető, hogy számos új részlet fogja gazdagítani a most felvázolt képet. Gere László SZOLNOK, FERENCES TEMPLOM. A FALKÉPEK SZONDÁZÓ KUTATÁSA ÉS RESTAURÁLÁSA A szolnoki Belvárosi Római Katolikus Főplébánia 2001 márciusában pályázatot hirdetett a Szentháromságról nevezett római katolikus plébániatemplom szentélyében lévő ablakbélletek restaurálására és a templomhajó falképeinek megkutatására. A volt ferences templom Szolnok város egyetlen kiemelkedő jelentőségű, műemlékké nyilvánított épülete, ahol már évek óta különféle felújító munkálatok zajlanak. Az épület szép barokk felépítését és rendkívül értékes berendezését ismerve felmerült a remény, hogy a templombelsőben az erősen elszennyeződött újkori kifestések alatt korábbi rétegek is meghúzódhatnak. A szentély falképkutatását 2000-ben Zweiber