Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Sümeg, püspöki palota. Falképkutatás (Lángi József)

feketére piszkolódott képen ezek voltak a leginkább feltűnőek, s mivel Dorífmaister a mintegy 16 m2 felületet számtalan napi ütemben festette, a giornaták is át meg átszőtték a freskót. Ráadásul a durva szemcséjű festőréteg minden része másként viselkedett a simításkor, ezek más- más textúrát eredményeztek. Boltozatunk többször is beázott, és a becsorgó víztől levelesen elvált a vakolat, sőt több helyen le is esett. A morzsalékos és elvált vakolatréteg konzerválása után a tisztítás igazi meglepetéseket hozott. A vastag és zsíros piszokréteg alól fokozatosan kibontakozott a csillogó mészpáncéllal fedett freskóréteg. A szennyeződés eltűntével a felület „kisimult"; megszűntek a különböző felületű részek közötti különbségek, amelyeket a piszok megtelepedése tett igazán eltérő karakterűvé. Felragyogtak a barokk freskófestésben megszokott színek: Dorffmaister jellegzetesen zöld félárnyékai, melyek a testek megformálásában játszottak elengedhetetlen szerepet. Átmenetet alkotnak a vastagon felrakott fény és a finom lazúros árnyékok között. Továbbá a kék üvegőrleményből előállított smalte, a cinóbert imitáló vörös keverékszín, amely mesterünk jellegzetességei közé tartozik. De ide sorolható a rózsaszín felhők karakteresen lilás árnyalata is. A restaurálás gyakran szolgál meglepetésekkel, ha számba vesszük azokat az eseteket, amikor az átfestések alól egy másik kompozíció kerül napvilágra. Esetünkben viszont éppen Dorffmaister freskójának érintetlensége jelentett maradandó élményt, hiszen az egyik legkiterjedtebb festői életműnek alig ismerjük olyan darabját, amelyet későbbi javítások ne torzítottak volna el. Nem maradhat említés nélkül a restaurálás két kitűnő résztvevője sem: Bécsi János díszítőfestő művész és Papp Pál díszítőfestő hallgató, akiknek ezúton szeretnék köszönetet mondani. Velledits Lajos SÜMEG, PÜSPÖKI PALOTA. FALKÉPKUTATÁS Az inkább nagyobb mint kisebb megszakításokkal folytatott kutatásainkat 1990-ben kezdtük meg, de ezekre anyagi fedezet sohasem állt rendelkezésre. így rendkívül lassan haladt a munka, pedig a kastély a rendszerváltás óta üresen áll. Az ÁMRK részéről Fülöp András és Koppány András régész kapcsolódott be az épület teljes körű kutatásába, Oltai Péter építész készített helyreállítási terveket. A különböző 17. századi épületrészek felhasználásával épült barokk kastély mai képét Padányi Bíró Márton püspök idején nyerte el a 18. század közepén. Homlokzatain már az 1959-1960-ban Koppány Tibor irányításával elvégzett felújítás idején jelentős 17. századi festett dekorációt tártak fel. Közülük a zárt erkélyek díszítését mutatták be, de rokokó festések maradványai is felszínre kerültek a nyugati szárny kiugró rizalitján. Kutatásaink során ugyanitt megtaláltuk az egykori nagyterem (ahol ma erkély található) alatti boltozatos terem ornamentális festését. Innen csigalépcső vezetett le az alsó