Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Salgótarján, Salgó vára (Feld István)

SALGÓTARJÁN, SALGÓ VÁRA A salgói vár 1981-1984 közötti első ásatási kampánya (Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1984. 213-264.) után a 2000. évben folytatódott az erődítmény kutatása. Ekkor kutatóárkokkal tájékozódhattunk az alsó vár teljes területén, majd ebben az évben megkezdtük a módszeres feltárást. Először az Alsóvár övezőfalának legdélibb, a külső kapuhoz csatlakozó részét kutattuk. Itt egyrészt a várkaput magába foglaló déli várfalnak az elmúlt évben feltárt keleti része után az 5 m hosszú nyugati szakaszát tártuk fel. Ez utóbbi itt már csak sziklabefaragásként és minimális habarcs-nyomként került elő, helye azonban megbízhatóan dokumentálható volt. Délnyugaton lényegében csak magát a sziklafelszínt találtuk meg a minimális humusz alatt, de a déli falhoz kissé hegyesszögben kapcsolódó nyugati fal déli részéből sem sok maradt meg. Ezt a falat cca. 30 m-es hosszúságban bontottuk ki úgy, hogy az enyhén ívelő fal belső síkja mögött egy 50-100 cm széles „szelvényt" nyitottunk az udvar feltöltési rétegeiben. Ugyanakkor külső síkjánál - már a hegyoldalban - egy vízszintes padkát alakítottunk ki. Az így kibontakozó fal délről észak felé egyre jobb állapotban maradt meg, néhol a 80 cm-es (külső) magasságot is elérte, de mindenhol mélyebben került elő a falkorona, mint a feltehető középkori udvarszint. Ez a fal lényegében egy vastagabb, 120-130 cm-es déli és egy keskenyebb, 100 cmes északi részre tagolódott. Délen a néhol már pontosan nem tisztázható külső falsíkot Salgó, vár. A várkapu mellett feltárt és konzervált ún. Őrségház. Fotó: Feld István, 2001.